A "jó" és a "rossz" szavak eredete valójában a puszta emberi vágyra vezethető vissza. Ha valami kívánatos, akkor "jó", ha nem kívánatos, akkor "rossz" lesz belőle. Ha az emberi ítélkezést elválasztjuk a megfigyeléstől, csak annyit látunk, hogy a forma a "változásban" folyamatosan fejlődik, ami lényegében nem helyénvaló, de nem is helytelen.

Kapcsolódó idézetek

1. A "jó" és a "rossz" az egy szakmai megközelítés. A "tetszik" meg a "nem tetszik" az egy szubjektív, az objektív megközelítéssel ellentétben.
2. Amikor a szüleink és tanáraink azt mondják nekünk, hogy valami "jó", amit igazából mondanak, az az, hogy "nem leszel ezért megbüntetve - sőt, talán még jutalmat is kapsz!" És fordítva, amikor azt halljuk, hogy valami "rossz", amit igazából mondanak nekünk, az az, hogy meg leszünk büntetve, ha ezt csináljuk vagy ezen gondolkodunk, bármi is legyen az. Nem azért büntetnek meg minket, mert rosszak vagyunk. Azért találták ki a "rossznak lenni" fogalmát, hogy "jogosan" büntethessenek minket. Stefan Molyneux
3. Tudja, sokszor a szavak hibásak csak. Az ember akar valami jót, s a szavak másképpen jönnek valamiképpen, és egészen más lesz belőle, mint amit az ember akart. A szavak csak úgy jönnek, az ember nem is gondol oda, csak kimondja őket. És készen van a baj. Wass Albert
4. Ha valami jót szeretne tenni az ember, de rossz utat választ, attól az még rossz lesz. Ugyanez a helyzet, ha jó utat választunk, hogy valami rosszat tegyünk: attól az még rossz marad. Malála Júszafzai
5. Vakon gondolkodunk. Hogy mi a rossz, és mi a jó, csupán a cselekvés következményeiben válik megítélhetővé. Elkerülhetetlen az ítélet, hiszen a következményeket nem lehet eltüntetni, az ujjunkra ragad, az ajkunkra fagy, de amíg nem fenyeget időzavar, újabb cselekvésekkel módosíthatunk, változtathatunk a jó és a rossz arányán. A jóvátétel puszta szándéka is megnyerő. Az élők egymás iránti türelme és engedékenysége azon a minden bizonnyal téves eszmén alapszik, hogy a rossz és a jó nincsenek meg egymás nélkül, mégis van közöttük egy eleve adott hierarchia, hiszen a módosítás és a jóvátétel puszta szándéka se létezhetne, ha nem a jó végeredményre törekednénk. Nádas Péter
6. A rossz olyan rossz, hogy a jó merő véletlennek tetszik mellette, a jó olyan jó, hogy bizonyosnak érezzük: a rosszra van valami magyarázat. Gilbert Keith Chesterton
7. Okvetlenül meg kell tanulnunk, hogy valami jó lehet rossz, és valami rossz lehet jó is. Ha önök jóra gondolnak, azt a viszonylagosság értelmében kell venniük. (...) Lélektani szempontból nézve a jó mindenképp valami rosszhoz mérten jó. Eredetileg a jónak és a rossznak ez az érzése a kedvezőt vagy a kedvezőtlent jelölte meg. Így például egy törzsfőnököt egyszer megkérdeztek: mi a különbség jó és rossz között. Azt felelte: ha ellenségem feleségét elrabolom magamnak, az jó. De ha egy másik törzsfőnök rabolja el az én feleségemet, akkor az rossz. Így nem az erkölcsös és az erkölcstelen között tesznek különbséget, hanem kedvező és kedvezőtlen között. A babonás beállítódás mindig azt kérdi: kedvező? Az értelem ezen a ponton igencsak felfigyel. Az erkölcsfogalom ezzel szemben csak nagyon későn jött létre. Carl Gustav Jung
8. Ahhoz, hogy jó légy, ismerned kell a jó és a rossz közti különbséget, és törekedned a helyes választásra. Az igazi gonoszsághoz pedig az ellenkezőjére. A jó és a rossz választás kérdése. Brandon Mull
9. A rossz mellett ott áll a jó is. Azért van jó, mert rossz is van: mindkettő a szabad ítélet, a szabad akaratunkból származó döntés következtében jön e világra. Kornis Mihály
10. Mindenki a saját ízléséből indul ki. (...) Honnan vesszük magunknak a bátorságot, hogy kijelentsük, ez jó vagy rossz? Hiszen ami az egyiknek jó, az a másiknak rossz lehet. Jókai Anna