A jog és a törvény méltóságát arra használni, hogy magánsérelmet megbosszuljunk: nyílt bevallása gyöngeségünknek, gyávaságunknak és alacsony szellemünknek.

Kapcsolódó idézetek

1. A természet erőit magunk ellen kihívni vakmerőség, és megbosszulhatja magát. Gunnar Gunnarsson
2. Mások önzése láttán megrökönyödünk, mintha csak nekünk volna jogunk ahhoz, hogy önzők legyünk. Jules Renard
3. Nagy önzés ráerőltetni másokra az önzetlenségünket. Balla D. Károly
4. Megadni magunkat annak, ami a sorsunknak látszik, egyáltalán nem méltóságteljes belenyugvás (...), hanem a gyávaság egyértelmû jele. Hanya Yanagihara
5. Az önsajnálat egy darabig hasznos és jogos. De egy bizonyos időn túl káros, és vétek magunkkal szemben. Müller Péter
6. A gyávaság az önmagam boldog léte elleni erőszak. Csernus Imre
7. A tudatosan elkövetett bûneink lehúznak, a rossz döntéseink, át nem gondolt cselekedeteink szabadságunkat, emberi méltóságunkat nemcsak beszennyezik, de össze is törhetik. Böjte Csaba
8. Nagyon tekintélyes személyek megrovásukat kitüntetésnek szánják. E megrovás volna hivatva felhívni a figyelmünket, hogy alkalomadtán foglalkoznak velünk. Teljesen félreértjük őket, ha megrovásukat szó szerint vesszük és védekezünk ellene; így csak felbosszantjuk és magunkra haragítjuk őket. Friedrich Nietzsche
9. Az egész élet csupa szörnyûség; ölünk, hogy életben maradjunk, kiéljük buja vágyainkat, hogy sokasodjunk, leigázunk másokat, hogy hatalmunk legyen, gúnyolódunk, hogy kinevethessünk másokat, rabolunk, hogy meggazdagodjunk. Minél harsányabban hirdeti valaki önnön bûntelenségét, annál biztosabb, hogy az ellenkezője igaz.
10. Ahhoz, hogy az ember gonosz legyen, gyakorolnia is kell a gonoszságot. Teljes szívéből. A lelkéből.