Ugrás a tartalomra
A jogászok lelki szemei előtt ott lebeg a csoportos perek réme, és minden más másodlagossá válik. Azt bizonygatják, hogy a jogi szakzsargon használata a kommunikáció egyetlen megbízható útja, ezáltal azonban épp a kommunikációt lehetetlenítik el.
Kapcsolódó idézetek
-
A nagy szervezetekben egyszerûen hozzászoknak az emberek egyfajta bennfentes nyelvhasználathoz - és ezzel nincs is semmi baj. A probléma ott kezdődik, amikor a szakzsargon a külső kommunikációban is megjelenik. Ez sajnos egyre gyakrabban előfordul, és a cégek kezdenek hozzászokni, hogy a nyilvánosság előtt is magukban beszélnek.
Alan Siegel
-
Nincs borzasztóbb, mint a gyanú légkörében élni, érezni a ránk tapadó vizsgálódó tekintetekben, mint változik a szeretet félelemmé. Nincs szörnyûbb, mint gyanúsítani azokat, akik közel állnak hozzánk, akiket szívünkbe zártunk. Mérgező miazma a gyanú.
Agatha Christie
-
Kevesen vannak, akiket érdekel, mit gondolnak, mit akarnak mondani mások. Többnyire csak abban a reményben képesek meghallgatni az embert, hogy aztán ők önthetik ki a szívüket. Mindenki másokra akarja rátukmálni a maga terheit. Van, aki úgy tesz, mintha figyelne, pedig csak arra vár, hogy mikor jöhet elő a maga szövegével, várja az apropót, hogy közbevághasson. Ezért is unok szinte minden beszélgetést.
William Wharton
-
Vannak emberek, akikre már nem is gondolunk, s egyszerre elénk állnak! Mintha csak látnád és hallanád őket... és ez ijesztő!
Guy de Maupassant
-
Ha megnézed, ma nagyon kevés olyan helyzetbe keveredsz az életedben, a munkádban vagy a kommunikációdban, amikor valóságosan vannak egy szituációban jelen az emberek. Mindenki résen van, hogy amit mondok, az vajon mit jelenthet, ki hallja, milyen hangsúllyal mondom, kinek fogja továbbadni... mindenki résen van.
Alföldi Róbert
-
Nincs annál borzasztóbb és kiábrándítóbb, amikor valakiben ott a lehetőség, de a lustaság és a félelem energiája keveredve önti el, ő meg szépen belefullad. Hát tegye. Minden csak döntés kérdése. Nincs olyan, hogy valami nehéz, vagy könnyû. Egyszerûen csak dolgok vannak, a mi agyunk látja el jelzőkkel.
Oravecz Nóra
-
Beszélhetünk, ameddig akarunk. Attól csak a zûrzavar lesz még nagyobb. Vannak dolgok, amiket nem lehet megmagyarázni. És mások, amelyeket megérteni sem lehet.
Erich Maria Remarque
-
Elborzadok azon, hogy milyen könnyû tévedni az emberekkel kapcsolatban. Egyetlen apró szeletet látunk belőlük, és azt hisszük egésznek. Az okot látjuk, és azt hisszük okozatnak, vagy fordítva.
Lauren Oliver
-
Beszélni: - Nem irtóztok? Minden szavatoknál remegnetek kellene... S egy óráig mérlegelni minden szót... Nem adja-e ki titkaitokat? Nem árulja-e el, hogy kik vagytok... s nem csúszik-e ki mellette még egy másik, - valami jeladás arról, hogy hol bujkáltok álmaitokban? S nem válik-e ténnyé, jóvátehetetlen valósággá, ami lelketek sötétségében eddig, mint bizonytalan árnyék imbolygott csupán? A beszéd árulótok, - jól vigyázzatok!
Füst Milán
-
Személyesen és közösségként is mindannyiunkat nyugtalanít, hogy mit gondolnak rólunk mások, idegenek, mindazok, akiket ismerünk. Ez a nyugtalanság fájdalommá nőhet, elhomályosíthatja a valósággal való kapcsolatunkat, és ha magánál a valóságnál is fontosabb lesz, problematikussá válik.
Orhan Pamuk