A jól mûködő demokratikus rendszereknek (...) az az előnye is, hogy a hatalommal szembeni bizalmatlanságot intézményesen kifejező és artikuláló szervezetek (szabad sajtó, civil szervezetek, kormányzati ellenőrző szervek, adott esetben a bíróságok) folyamatos felügyelet alatt tartják a döntéshozókat, és ezzel nagyban megnehezítik, hogy a tényleges, rendszerszintû összeesküvések érvényre jussanak. A tapasztalat ráadásul az, hogy minél nagyobb volumenû egy összeesküvés, annál nagyobb az esélye a lebukásnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Minél átláthatatlanabb a társadalom, annál jobban kedvez a korrupció és a hatalommal való visszaélés leplezésének, és annál nehezebben szerveződhet meg az ellenzék. Joris Luyendijk
2. A diktatórikus felépítésû rendszerben természetes és megszokott társadalmi aktus az elhallgatás: ott néha még arról sem beszél a sajtó, amiről lehetne. A vadkapitalizmusban ennek az ellenkezője történhet: akkor is közzéteszi a hírt a média, ha nyilvánvaló, hogy ezzel mindenkinek árt. Csak a demokratikus rendszerekben bízhatunk a korrekt, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatokban. Nógrádi Gábor
3. Ha egy újságíró egy olyan országból érkezik, ahol demokrácia van, szólásszabadság, nyilvánvalóan a mellé fogja letenni a voksát, aki ezt követeli. Persze tartózkodhat a hivatalos véleménynyilvánítástól, de nem tud teljesen objektív maradni. Köti a saját értékrendje, a társadalom, amelyben szocializálódott. Bármelyik autoriter rezsim esküdt ellensége lesz, már csak az eszmék miatt is, amiket képvisel. Munkájával pedig, legyen ez fotózás, videózás vagy éppen cikkírás, a rezsim legitimitását ássa alá, hiszen megmutatja, hogyan reagál a diktatúra a demokratikus követelésekre.
4. Minél tisztább a demokrácia, minél nagyobb szabadságot ad a kisebbségnek - egyáltalán: minden más véleménynek is - az önkifejtésre, annál kevesebb - s kisebb - hibát követ el, s annál inkább képes helyrehozni tévedéseit. Fekete Gyula
5. Csak azok a politikai projektek nevezhetők igaznak, amelyekről bebizonyosodhat, hogy hamisak. A szereplőknek feltételezniük kell, hogy bebizonyosodhat: hibáztak. És létezhetnek állítások - például ellenzéki pártok és mozgalmak részéről -, amelyek azt üzenik, hogy a projekt egész egyszerûen rossz. Ez az ellenzék kötelessége, mindenekelőtt az ellenzéki sajtóé. Ha nincs senki, se intézmény, se mozgalom, se sajtó, amely kimondaná, hogy az, ami folyik, az rossz, és más projektek ennél jobbak, vagy igazán jók lennének, akkor nem beszélhetünk modern politikáról, modern államról és semmiképpen nem beszélhetünk demokráciáról. Heller Ágnes
6. Elképzelhető, hogy az összeesküvéselmélet-hívők azért hisznek abban, hogy gonosz szervezetek irányítják a világot, mert ez még mindig jobb, mint az egyéb lehetőségek. Annak elfogadása, hogy az emberi társadalom mûködése csupán megjósolhatatlan történések és a szerencse játékának függvénye, sok tekintetben sokkal aggasztóbb, mint ha feltételezzük, hogy létezik a mindent irányító sötét elit, még akkor is, ha az öncélúan viselkedik. Jobb, ha egy részeg pilóta vezeti a repülőt, mintha senki sem lenne a pilótafülkében.
7. Modern diktatúrákban az összeesküvés-elmélet a hatalom részéről mindennapi munkaeszköz. Minél erősebb elnyomást alkalmaz egy rezsim, annál inkább szüksége van a külső-belső ellenségekkel szembeni állandó fellépésre annak érdekében, hogy az általa alkalmazott erőszakos eszközöket és az elnyomás módjait indokolni tudja. Krekó Péter
8. A diktatúrának van egy előnye. Az, hogy megfegyelmezi az embert. Külsőleg, de megfegyelmezi. Mert fél a lehallgató-készülékektől és a besúgóktól, és megtanulja a nyelv és a beszéd fegyelmét. Szegénység és nyomor van, és így kénytelen megfegyelmezni a birtoklási ösztöneit. Müller Péter
9. A manipuláció ellen éppen az egészséges szkepszis és gyanakvás vértezheti fel az újságírókat és az állampolgárokat. Azonban a mindent eluraló, cinizmusba forduló szkepszis ad lehetőséget a közvélemény összeesküvés-elméleteken keresztüli manipulációjára. Krekó Péter
10. Bizonyos mennyiségû bürokrácia, elszámolhatóság és szervezettség létfontosságú a világhoz, amelyben élünk. A bürokrácia előnyeit nem szükséges ecsetelni. A túlhajtott szabályozás rejtett költségei azonban igen tekintélyesek. Ahogy a szabályok sokasodnak, bármilyen lépés annyira megnehezedik, hogy csalásra vagy szabályszegésre kényszeríti azt, aki talpon akar maradni. Sőt mivel a szabályok gyakran ellentmondásba kerülnek egymással, és bármit leszünk, áthágjuk egyiket vagy másikat, már csak az a kérdés, melyik jogtalanságot választjuk.