A diktatórikus felépítésû rendszerben természetes és megszokott társadalmi aktus az elhallgatás: ott néha még arról sem beszél a sajtó, amiről lehetne. A vadkapitalizmusban ennek az ellenkezője történhet: akkor is közzéteszi a hírt a média, ha nyilvánvaló, hogy ezzel mindenkinek árt. Csak a demokratikus rendszerekben bízhatunk a korrekt, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatokban.

Kapcsolódó idézetek

1. A jól mûködő demokratikus rendszereknek (...) az az előnye is, hogy a hatalommal szembeni bizalmatlanságot intézményesen kifejező és artikuláló szervezetek (szabad sajtó, civil szervezetek, kormányzati ellenőrző szervek, adott esetben a bíróságok) folyamatos felügyelet alatt tartják a döntéshozókat, és ezzel nagyban megnehezítik, hogy a tényleges, rendszerszintû összeesküvések érvényre jussanak. A tapasztalat ráadásul az, hogy minél nagyobb volumenû egy összeesküvés, annál nagyobb az esélye a lebukásnak. Krekó Péter
2. A diktatúrák és a demokrácia között az a nagy különbség, hogy az előbbi rendszerekben csak egyféle igazság létezik, az az igazság, amelyet a hatalom kényszerít rá az emberekre, míg a szabad országokban minden egyes embernek megvan hozzá a joga, hogy kiálljon az eseményekről kialakított saját változata mellett. José Eduardo Agualusa
3. A diktatórikus rendszerekben (...) a nép támogatása tulajdonképpen adott. (...) Demokráciában ennek pont az ellenkezője igaz. A nép támogatása igen véges nemzeti forrás, ezért takarékosan kell bánnunk vele. Max Brooks
4. A lét megélése, tudomásul vétele egy diktatúrában és egy demokráciában ugyanazokkal a kockázatokkal jár. Az ember a demokráciában pont olyan boldogtalan tud lenni, mint a zsarnokság körülményei között. Bodor Ádám
5. A 20. század történelméből megtanultuk, hogy egy viszonylag nyílt társadalom még akkor is hatékonyabban mûködik és hosszabb ideig marad fenn, ha arisztokratáinak vagy milliárdos nagytőkéseinek tág játékteret és sok privilégiumot biztosít, mint a központosított, diktatórikusan vezérelt társadalmak. Az utóbbiak vagy túlnyújtott háborúkban buknak el, vagy belső eredetû gazdasági okok miatt omlanak össze. A sikeres társadalmaknak levegőre és szabadságra van szükségük ahhoz, hogy mûködőképesek maradjanak.
6. Ha egy újságíró egy olyan országból érkezik, ahol demokrácia van, szólásszabadság, nyilvánvalóan a mellé fogja letenni a voksát, aki ezt követeli. Persze tartózkodhat a hivatalos véleménynyilvánítástól, de nem tud teljesen objektív maradni. Köti a saját értékrendje, a társadalom, amelyben szocializálódott. Bármelyik autoriter rezsim esküdt ellensége lesz, már csak az eszmék miatt is, amiket képvisel. Munkájával pedig, legyen ez fotózás, videózás vagy éppen cikkírás, a rezsim legitimitását ássa alá, hiszen megmutatja, hogyan reagál a diktatúra a demokratikus követelésekre.
7. A diktatúrának van egy előnye. Az, hogy megfegyelmezi az embert. Külsőleg, de megfegyelmezi. Mert fél a lehallgató-készülékektől és a besúgóktól, és megtanulja a nyelv és a beszéd fegyelmét. Szegénység és nyomor van, és így kénytelen megfegyelmezni a birtoklási ösztöneit. Müller Péter
8. A médiumokat a felhalmozott tőke meg tudja vásárolni, és ha kell, ki tudja tartani, még ha veszteséges is. Pénzért vásárolható szubtilis hatalom az, amit liberális, a piac korlátozását tiltó államokban médiumoknak hívnak. Kotányi Attila
9. Nem a szabadelvû kapcsolati modell mûködik jól, hanem amikor van egy domináns egyed, aki megmondja a tutit, a másik meg megy utána. Szerintem az egész világ így mûködik. Majka
10. Noha mára a demokratikus rendszerek általános választójogon építkeznek, valójában tömegek vannak kirekesztve a demokratikus döntéshozatalból, részvételből, mert nincsenek tudásaik, információik a politikai közösséget érintő ügyekről, történetekről. Nem férnek hozzá a demokráciához, így logikusan a szabadsághoz sem. Pető Péter