Ugrás a tartalomra
A kapcsolatok két módon halnak el: vagy lépésenként elhalványulva, vagy pedig katasztrofális összeomlással. Az utóbbit a szerelmi viszonyokkal asszociáljuk, talán mert az ilyen szakítások jó része óhatatlanul látványosabb nyilvános jelenetekhez vezet. A másik oldalon a barátságok kevésbé intimek, így kisebb a szakadék, amelybe bele lehet zuhanni, ezért gyakran csak csöndben elszürkülnek. Nem teszek erőfeszítéseket, hogy elégszer találkozzam veled, fokozatosan kicsúszol emlékezetemből, ahogy lefelé siklasz baráthálózatom rétegein át, hogy végül az alkalmi ismerősök és a "néha összefutok vele" legkülsőbb rétegeiben végezd.
Kapcsolódó idézetek
-
Vannak olyan külső kapcsolatok, amelyeknél magától csökken a szerelem és az egymásra gyakorolt vonzerő. A harmadikhoz fûződő viszonyok gyakran azért halnak el lassanként, mert a partnereknek nincsenek közös céljaik és közös jövőjük.
Alfons Vansteenwegen
-
A kapcsolatok csak a legritkább esetben érnek véget azért, mert hirtelen már nincs bennük élet. Inkább lassan hervadnak el, vagy azért, mert az emberek nem értik, mennyi, illetve milyen karbantartás, idő, munka, szeretet és törődés kell hozzájuk, vagy pedig azért, mert túlságosan lusták, esetleg túlságosan gyávák mindezt megpróbálni.
-
Egy kezdődő kapcsolat olyan, mint egy gyerek. Kezdetben minden újdonság számára. Később felnőtté válik, aztán éretté, végül pedig megöregszik. Legvégül a kapcsolat meghal, vagy azért, mert az egyik ember meghal, vagy pedig, ami mostanában egyre gyakoribb, mert különválnak.
Francois Lelord
-
Ahogy az ember halad előre az életben, barátságok, ismeretségek szükségszerûen elhalnak, lemorzsolódnak.
-
A halállal barátkozni kell annak, ki készül találkozni vele. Előbb csak ritkán gondol rá, azután egyre sûrûbben. Először csak úgy félve kerülgeti, később hozzászokik, mind gyakrabban foglalkozik vele: ez már barátkozás. Végül rájön, hogy nem is olyan rossz. Hozzátartozik az élethez ez is, mint sok minden egyéb, amit rendre megszokott az ember.
Wass Albert
-
Amikor az emberek elköltöznek, s nem tudnak a továbbiakban sûrûn találkozni, akkor a barátságok meglepően könnyen elsorvadnak. (...) A nagyon erős barátságokból is csupán ismeretség válik már akár három év során.
Robin Dunbar
-
Vannak barátságok, melyek véget érnek, szerelmek, melyek nem bizonyulnak tartósnak. A szakítás rendszerint - legalább az egyik embernek - fáj. Ám abban a világban, ahol minden, ami elkezdődik, véget is ér, a szeretet azzal a kockázattal jár, hogy a lélek megsebesül.
-
A Facebook és egyéb digitális közegek nagyon jók lehetnek a barátság fenntartására, amikor nehéz találkoznunk. Úgy érzem azonban, hogy pusztán lelassítja azt a folyamatot, ahogyan a barátságok idővel természetszerûen kihunynak, amikor nincs állandó megerősítésük. Végső soron, hacsak nem valami mélyen erős kapcsolatról van szó, a digitális világon semmi sem fogja megakadályozni, hogy a barátság csendben ismerősséggé minősüljön le - valaki, akit valamikor ismertem. A barátságok fenntartásához alapvetően fontos, hogy időnként találkozzunk felújítani a "lángot".
Robin Dunbar
-
A halál gyakran figyelmeztetés nélkül csap le. Lehetünk egészségesek, élvezhetünk finom ételeket a barátainkkal, miközben mégis az utolsó perceinket éljük. Hátrahagyjuk a barátainkat, félbevágott beszélgetésünket, megmaradt ételünket, befejezetlen terveinket.
Matthieu Ricard
-
Ha az ember magányosan él, már azt sem tudja, hogy mit jelent elmondani valamit: a valószerû a barátokkal együtt tûnik el. Az ember az eseményeket is hagyja folyni a maguk kedve szerint; hirtelen embereket lát felmerülni, akik beszélnek, akik elmennek, se füle, se farka történetek közepébe csöppen.
Jean-Paul Sartre