Ugrás a tartalomra
Vannak olyan külső kapcsolatok, amelyeknél magától csökken a szerelem és az egymásra gyakorolt vonzerő. A harmadikhoz fûződő viszonyok gyakran azért halnak el lassanként, mert a partnereknek nincsenek közös céljaik és közös jövőjük.
Kapcsolódó idézetek
-
A kapcsolatok csak a legritkább esetben érnek véget azért, mert hirtelen már nincs bennük élet. Inkább lassan hervadnak el, vagy azért, mert az emberek nem értik, mennyi, illetve milyen karbantartás, idő, munka, szeretet és törődés kell hozzájuk, vagy pedig azért, mert túlságosan lusták, esetleg túlságosan gyávák mindezt megpróbálni.
-
A kapcsolatok két módon halnak el: vagy lépésenként elhalványulva, vagy pedig katasztrofális összeomlással. Az utóbbit a szerelmi viszonyokkal asszociáljuk, talán mert az ilyen szakítások jó része óhatatlanul látványosabb nyilvános jelenetekhez vezet. A másik oldalon a barátságok kevésbé intimek, így kisebb a szakadék, amelybe bele lehet zuhanni, ezért gyakran csak csöndben elszürkülnek. Nem teszek erőfeszítéseket, hogy elégszer találkozzam veled, fokozatosan kicsúszol emlékezetemből, ahogy lefelé siklasz baráthálózatom rétegein át, hogy végül az alkalmi ismerősök és a "néha összefutok vele" legkülsőbb rétegeiben végezd.
Robin Dunbar
-
A szerelem sokszor nem mûködik. De még ha kudarc is a vége, akkor is odaköt másokhoz, és igazából ez a lényeg, a kötődések.
Delia Owens
-
A kapcsolaton kívüli viszonyok gyakran vezetnek váláshoz vagy a kapcsolat felbomlásához, vagy pedig negatív érzések, bizonytalanságok és nézetkülönbségek ütik fel a fejüket a megmaradt tartós kapcsolatban, amelyeknek meglesz a maguk következménye.
Alfons Vansteenwegen
-
A harmadik féllel folytatott kapcsolat legtöbbször krízishez vezet, és alapjaiban inog meg a régi kapcsolat. Nagy a veszélye, hogy maradandó sérüléseket okoz. De nem kell, hogy eddig fajuljon a dolog.
Alfons Vansteenwegen
-
Mindannyian azt szeretnénk, ha mi lehetnénk a másik számára a legfontosabbak az életben. A középpontban akarunk állni. (...) Amikor aztán valaki beleszeret egy harmadikba, háttérbe szorul az állandó partnerrel addig magától értetődően természetes kötelék. Ez valódi veszteség, amely nagyon fájdalmas lehet. Mégis tudni kell, hogy csak ideiglenes állapot, amely (mindig) megszûnik. A szerelemnek az a lényege, hogy magától jön, és magától megy. Ezért ebben az értelemben nem is felel érte az ember.
Alfons Vansteenwegen
-
Egy kezdődő kapcsolat olyan, mint egy gyerek. Kezdetben minden újdonság számára. Később felnőtté válik, aztán éretté, végül pedig megöregszik. Legvégül a kapcsolat meghal, vagy azért, mert az egyik ember meghal, vagy pedig, ami mostanában egyre gyakoribb, mert különválnak.
Francois Lelord
-
A szerelem gyakran elhal az idő múlásával - de még gyakrabban a távolsággal.
Thomas Hardy
-
Ha valaki már régen adta jelét, hogy szeret, akkor én úgy érzem, hogy már nem. Főleg, ha közben másnak is adott szeretetet. Ezért nekem folyamatosan kell az, hogy mások éreztessék a szeretetüket velem, különben elvész, és ezzel együtt én is.
-
Amikor nem vesszük figyelembe a két nem közötti különbségeket, tulajdonképp nem hagyunk időt arra, hogy megértsük és tiszteletben tartsuk egymást. (...) Ilyenkor a szerelem a lehető legjobb szándék mellett is haldokolni kezd. Valahogy egyre több gond árnyékolja be kapcsolatunkat. Az elfojtott düh hol itt, hol ott tör ki. Próbálkozásaink, hogy megbeszéljük a dolgokat, sorra kudarcba fulladnak. Nő a bizalmatlanság. A végeredmény pedig az elutasítás, a másik elnyomása. A szerelem varázsa odalett.
John Gray