Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A kelekótyákra külön is vigyáz a gondviselés. Sose néznek körül, sose vigyáznak, mégis megússzák, még ha egy elefántcsorda előtt mennek is át az úttesten.

Agatha Christie
🥺 Sebezhetőség 🎲 Sors
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A kutyák azért teszik, amit tesznek, hogy örömet okozzanak nekünk vagy megvédjenek bennünket. Mást nem tudnak. És mi ugyanezzel tartozunk nekik. Robert Crais
  2. Az ember szörnyen tud viselkedni. Néha egyáltalán nem törődik a többi állattal. Sőt, a többi emberrel sem. Matt Haig
  3. A vízhez tartó elefántcsorda könyörtelenül eltapossa az útjába kerülő embert, és a méhraj is gyorsan elbánik az illetéktelenekkel, akik meg akarják dézsmálni a mézet. Bár az ember rendkívül fontosnak képzeli magát, csupán kicsiny pont a természet körforgásában.
  4. Az élet úgy élteti az embereket, hogy közben nem nagyon figyel oda, mi történik velük. Émile Ajar
  5. A kutyák falkában élő állatok. Falkavezérre van szükségük, nem pedig kebelbarátra, legalábbis nem kétlábúra. Az emberek túl szentimentálisan gondolkoznak a kutyákról. De csak azért, mert semmit nem tudnak róluk.
  6. A kutyák olyanok, mint a gyerekek: figyelem és szeretet kell nekik. De többet adnak, mint kapnak, nem úgy, mint néhány kétlábú teremtmény.
  7. Az idős korral vagy a rákkal ellentétben, senki nem lát előre egy öngyilkosságot. Õk egyszerûen csak elmennek anélkül, hogy esély lenne rendbe tenni a dolgokat. Jay Asher
  8. Nézz körül a világban. Sokkal fantasztikusabb, mint amit az álomgyárakban gyártanak. Ne kérj biztosítékot, ne kérj biztonságot; ilyen állat sohasem létezett. S ha létezne is: a lajhárok családjába tartozna, akik a fán függeszkedve átalusszák életüket. Ray Douglas Bradbury
  9. Az állatoknál a csordát mindig a legtapasztaltabb vezeti, az emberek ezt csak elvétve tûrik el.
  10. A békák kihalnak, csendben elpusztítják őket, és a világ nem törődik velük, a világ fajainak harmada súlyosan veszélyeztetett, de őrá senki sem gondol, a békára, amely végigvándorol a világ mocsarain, mindig a víz mellett maradva, nyálkásan, visszahúzódva, nem elég gusztustalan ahhoz, hogy csúnya legyen, és nem elég furcsa ahhoz hogy vicces legyen, csak különös, ahogy brekeg, ugrál, és menekül az ember elől. Maja Lunde
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat