A vízhez tartó elefántcsorda könyörtelenül eltapossa az útjába kerülő embert, és a méhraj is gyorsan elbánik az illetéktelenekkel, akik meg akarják dézsmálni a mézet. Bár az ember rendkívül fontosnak képzeli magát, csupán kicsiny pont a természet körforgásában.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi faj elkülönült az állatoktól, önteltségében azonban uralni akarja a természetet. Szerencsére az édenkertet még nem pusztítottuk el teljesen. Jane Goodall
2. Minden élet terjeszkedni akar. A fû, a cserebogár, az antilop: mind ki akarják tölteni életük lehetséges terét. Az ember is. És az ember az élőlények többségénél jobban el tud hárítani minden akadályt, ki tud irtani minden élőlényt, amely útjában áll. A tigrisek, sasok, krokodilusok esetlen kispályás kezdők hozzá képest. Hankiss Elemér
3. Az ember az egyetlen állat, amely milliószámra mészárolja a saját fajtáját, és gránáttölcsérektől kilyuggatott, szögesdróttal szétszabdalt pusztasággá változtatja a tájat. Egyszer talán majd kiirtja magát, és átengedi a világot a fáknak és a madaraknak... talán az is lenne a legjobb. Ken Follett
4. Az ember, amíg él, egyre csak azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is gondol, hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd, és mindent átalakítanak, az egész életét átalakítják, és átköltöztetik a maguk új látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte feleslegessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett. Wass Albert
5. Az idő vasfogánál is szaporábban jár az ember csákánya. Az ember rágcsáló lény. Uralma alatt minden módosul, elváltozik, hol jobbá, hol rosszabbá. Egyszer torzít, máskor nemesít. Victor Hugo
6. Az ember győz a természeten - kivéve saját természetét: az ember, aki idejött, és rácsodálkozott arra, hogy ha belelép az iszapba, sáros lesz a cipője, folyamatosan azon van felénk, hogy ezt a kulturálatlan tájat mûveltté tegye.
7. A Föld nem az emberé, ő csak egy parányi része. Nem ő szőtte az élet szövetét, ő csak egy szál benne, hiszen mind ugyanazt a levegőt szívjuk. A buja zöld erdőből felszálló köd, a sziklás hegységről érkező frissítő fuvallat, a hûsítő eső után a levegő illata a növényeké, az emberé, az állatoké is. Az ember nem fogja fel, hogy amit a Föld ellen elkövet, azt végső soron önmaga ellen követi el. Márpedig ha a természetet tönkreteszi, az állatok elmenekülnek vagy elpusztulnak, és bár egyedül fogja uralni a világot, végül magára marad, és ő is el fog tûnni a Föld színéről.
8. Az ember, csupán azzal, hogy él, elromlik, és annyit veszít a tisztaságából, amennyit hatalomban nyer. Bármennyire is áttetsző egy forrás, mire folyammá duzzad, nem kerülheti el, hogy magával ne sodorja a sarat meg az iszapot. Maurice Druon
9. Az ember egy különleges kártevő, mely szaporodik és megmérgezi a világunkat, miközben ráerőlteti a saját rendszerét. Egy rendkívül természetellenes rendszert.
10. A végzet fontos, de az emberek tévednek, amikor azt hiszik, hogy az irányítja az életük. Épp fordítva. Terry Pratchett