Ugrás a tartalomra
"A kéz, mely a bölcsőt ringatja, az egész világot igazgatja" - tartja a költő, és ha ez igaz, akkor mi a helyzet a kézzel, amely az esti mesekönyvet lapozgatja? És ha már itt tartunk, mi a helyzet a kézzel, amely az esti mesét írja?
Kapcsolódó idézetek
-
A kéz, mely a bölcsőt ringatja, kormányozza a világot!
Pelham Grenville Wodehouse
-
A kéz, amelyik a nyavalyás bölcsőt ringatja, mozgatja az egész nyavalyás világot.
Stephen King
-
A Világ meséi, s az emberkéz arra való, hogy meg-megtapogassa, érezze az ujjaiból szétáramló gyönyörûséget. Ezt kéz nem festheti át, képzelet nem szebbítheti, legfeljebb eljátszhat a meglévő szépség határtalannak tetsző változataival!
Vavyan Fable
-
Van egy kéz... ami szatyrokat cipel, fakanalat fog, mos, tereget, kertet rendez... tele van erővel. De ugyanaz a kéz melegséget áraszt, ha hátamhoz ér, simogat, átölel. Árad a melegség, átjár. Mert van ilyen kéz. A te kezed.
Csitáry-Hock Tamás
-
Két kéz. Amelyek alkotnak, dolgoznak, simogatnak, segítenek. A kettő együtt. De van, hogy az egyiket megfogja valaki. Valaki. És csak egy szabad kezed marad. Hihetnéd, hogy így sokkal nehezebb minden. Egy kézzel. De tudnod kell valamit: kétszer egy kéz többre képes, mint egyszer két kéz.
Csitáry-Hock Tamás
-
A költő olyan író, aki verset ír. Az író olyan író, aki prózát ír. Az író olyan költő, aki prózát költ. A költő olyan költő, aki verset költ. Az irodalom lelke a költészet, a teste a szöveg. (...) Ilyen értelemben hivatás a költőség és foglalkozás az íróság.
Kemény István
-
Ember, a világ két kezedtől sír,
egyikkel a kerted ásod, másikkal a sírt.
A másik, tudod, bőven várhat rád,
építsd a kertet hát tovább,
s közben a Mindent jól vigyázd!
Révész Sándor
-
Az igazi bölcs azt fordítja javára, ami éppen akad.
Jane Austen
-
Az igaz literátor hozza le, mint egy második Prometheus az égből a bölcsesség szép világát; az terjeszt a nemzetekre dicsőséget és virágozást és közboldogságot, az teszi a jobbágyot meggyőződésből való kész engedelmû jobbággyá, az uralkodót a szívek uralkodójává, az embert emberré. Az vezeti végre a népet a józan értelem kötelein a maga kötelességeire, és a szív édes láncain a maga boldogságára.
Kármán József
-
Ha az ember verset ír, előbb-utóbb elküldi őket egy lapnak. És a lap előbb-utóbb vagy leközli, vagy nem közli le. És ha leközli, az ember vagy tud örülni neki, vagy nem. És ha tud, akkor van egy boldog éjszakája. És ha nem tud, akkor van egy pocsék élete.
Bartis Attila