A költészet éppúgy, mint a vallás, olyan hagyományokra épül, amelyeket egykor néhány "megvilágosodott" szerző szentként rögzített, és azóta szinte eretnekség kételkedni bennük. És ugyanúgy sokan mondják magukat híveknek, miközben semmi érdemit nem alkottak.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha vallási kérdésekről van szó, az emberek elképzelhetetlen mértékben nem őszinték és mindenféle intellektuális neveletlenséget követnek el. Filozófusok addig tágítják a szavak értelmét, amíg az eredeti értelemből már alig marad valami; egy bizonyos absztrakciót, amelyet maguknak alkottak, "istennek" neveznek és ezáltal deistákká, istenhívőkké válnak és az egész világ előtt dicsekedhetnek azzal, hogy egy magasabb rendû, tiszta istenfogalomhoz jutottak el, jóllehet ez az isten már csak egy elmosódott árnyék, amelynek semmi köze sincsen a vallásos tanok hatalmas egyéniségéhez. Sigmund Freud
2. Minden vallási vagy teológiai szentség csak látszat. Aminek alapja és igazsága van, önmaga által tartja fenn magát, anélkül, hogy szentté avassák. Minél kevesebb valami önmagában, annál többet csinálnak belőle az emberek, annál inkább burkolják szent homályba. Épp az, amit nem tartanak szentnek, valójában a szent. Ludwig Feuerbach
3. A vallás, csakúgy mint a költészet, közös erőfeszítés arra, hogy tagadjuk a legnyilvánvalóbb dolgokat. Henry Louis Mencken
4. A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni. Nincs és sosem volt iskolája (legfeljebb a "történetírás", az "irodalomtörténet" kreált számára utólagos "iskolákat"). Ez a tanulatlanság és tanulhatatlanság lehet az emblémája. És ez az, ami (ily módon mûveletlen) mûvelőit - mindenféle távoltartások ellenére - összetartja. Valamint az, hogy mindenütt a világon (a mi általunk ismert világon) mindenütt létezik térben és időben, mindenkor és mindenütt. Valamint az, hogy nem csak tanultsága nincs, hanem eszközei sincsenek. Pontosítva: nem lehet tudni, miképp és hogyan keletkezik. Somlyó György
5. A vallás is templom, a költőietlen emberek költészete. Franz Grillparzer
6. A vallás költészet, de gyakorlati, érdekelt költészet, a bajoktól való félelemnek és a jóra irányuló reménynek költészete. Ludwig Feuerbach
7. Mindenkinek vannak kétségei; sokan vannak tagadók; de kétségeik és tagadásaik mellett keveseknek jutott ki a megérzésből. Kételkedni mindenben, ami földi, s megérezni némely égi dolgokat; ez az összetétel nem szül sem hívőt, sem hitetlent, hanem olyan embert, aki mindkettőt pártatlanul szemléli. Herman Melville
8. A költészet, mondják némelyek, meghamisította a szerelmet. A költészet dalokká, szobrokká, verssorokká másította azt az egyszerû és természetes érzelmet, ami hajdan a szerelem volt, bolonddá tette az embereket, akik különben is jócskán indulatba jöttek a bolondsághoz vezető úton, és ínyenckedőkké azokat, akik mindaddig éheztek. Liviu Rebreanu
9. A szent, ellentétben a költővel, nem születik, hanem lesz. Ritkán esik meg, hogy valaki szentnek születik. Az igazi szentek bûnben fogantatnak, bûnben születnek és élnek, s csak nagy erőfeszítések árán lesznek szentek. Márai Sándor
10. A költészet (...) egyfajta megfellebbezhetetlen bizonyosság. Miért elégednénk meg kevesebbel? Ha a költészet kevesebbre törekszik, akkor mindig alul marad, veszíteni fog.