A kommunikációs képzések nagy része azzal foglalkozik, mit mondunk, ugyanakkor a tanulmányok kimutatták azt, hogy ahogy mondunk valamit, az sokkal nagyobb hatással van az üzenetünkre. A testbeszéd tudatos használata a hiányzó összetevő a legtöbb ember számára.

Kapcsolódó idézetek

1. Kommunikáció - az első dolog, amit ez életben megtanulunk, és a vicc az, hogy mire felnövünk, megnő a szókincsünk, és tudnánk beszélni, mégis egyre nehezebb kitalálni, hogy mit mondjunk, vagy hogy miként kérjük azt, amire tényleg szükségünk van. A nap végén akadnak olyan dolgok, amikről nem lehet nem beszélni. Akadnak dolgok, amiket nem akarunk meghallani, és akadnak olyanok is, amiket azért mondunk ki, mert nem akarunk többé hallgatni. Akadnak dolgok, amik többet érnek a szavaknál, ezek a tetteink. Akad olyan is, amit azért mondunk, mert nem mondhatunk mást. Bizonyos dolgokat magunkban tartunk, és nem túl gyakran, de néha-néha a dolgok önmagukért beszélnek.
2. Az első, amit megtanulunk, a kommunikáció. S az idő múlásával bizonyos értelemben egyre jobban csináljuk. Furcsamód azonban, ahogy felnövünk, kezdődnek a zavarok. Néha csak a szavak hiányoznak, vagy elfelejt az ember valamit. Máskor zavarba jön, a kínos helyzet beléfojtja a szót. Minél több szót ismerünk, annál nehezebb megfelelően használnunk őket.
3. Sokszor azt hisszük, előre tudjuk, mit fog mondani a másik, és erre gyakoroljuk be a válaszainkat a beszélgetés előtt vagy alatt. Így aztán előfordul, hogy oda sem figyelünk, mi hangzik el valójában. Ha mindkét fél ezt teszi, meghiúsul az értelmes párbeszéd, s a beszélgetés hamarosan versengéssé fajul, ki tudja nyomatékosabban hangoztatni az álláspontját.
4. A szavak és kimondásuk különleges jelentőségû. Elképzelhető, hogy kevés szó hangzik el, sok hallgatással, szünetekkel megszakítva. Máskor áradnak a mondatok, mégsem érik el a céljukat, mert túlságosan kuszák.
5. A matematikai gondolkodásban a szavakat majdnem haszontalannak találom. Más típusú gondolkodás, mint esetleg a filozofálás, úgy látszik, sokkal jobban alkalmas a szóbeli kifejezésre. Talán ezért az a véleménye oly sok filozófusnak, hogy a nyelv lényeges az intelligens vagy tudatos gondolkodáshoz. Roger Penrose
6. A tudatos gondolat szavakba öntése, tudatos megfogalmazása talán a tekintetben is hasznos, hogy emlékeztet bennünket arra, amit gondoltunk: ha a szavak révén nem öntjük formába gondolatainkat, nehezebbé válhat a felidézés. Mégis: a verbális gondolkodást meg kell előznie a nem verbális gondolkodásnak. Giorgio Parisi
7. Szépen artikuláló magyar ember sok van, de azt csak kevesen tudják, hogy kell üzenetet közvetíteni tekintettel, mozdulattal. Sok-sok munka kell ahhoz, amitől ez mûködhet. Kálmán Olga
8. A beszéd a saját mentális immunrendszerünk egyik nagyon fontos része. Ha beszélünk a problémáinkról, akkor gyakran "maguktól" megoldódnak. Tulajdonképpen ilyenkor a beszélgetés közben építünk egy olyan összefüggésrendszert, amelynek a segítségével rájövünk dolgokra. Más megvilágításba kerülnek a problémák, új ötleteink támadnak, vagy egyszerûen csak megkönnyebbülünk, hogy valakinek elmondhattuk őket. Ezért van az, hogy hálásak vagyunk akkor is, ha valaki jó hallgatóság, és egyáltalán nem lát el tanácsokkal a gondunkra vonatkozóan. Szertics Gergely
9. A beszéd célja gondolataink közlése. Ha éppen a gondolatomat nem közlöm, akkor igazán kár beszélnem.
10. A megfogalmazásunk visszahat ránk, a gondolkodásunkra, az önmagunkhoz való viszonyunkra. Az éppen alkalmazott kommunikációval mindig megajánlunk egy viszonyt a másik embernek, de egyben magunknak is. Leképezi, hogyan állunk önmagunkkal, barátnak vagy ellenségnek tekintjük-e magunkat.