Ugrás a tartalomra
A Közel-Kelet (...) elnevezése jellegzetesen európai világszemléletről árulkodik, és ez a szemlélet formálta is a régiót. Az európaiak tintával húzgálták meg térképeiken a határokat, amelyek a valóságban egyáltalán nem léteztek - köztük a világ legképtelenebbül mesterséges határait. Ma vérrel próbálják átrajzolni őket.
Kapcsolódó idézetek
-
Amikor a nyugati hatalmak azzal nyugtatják a lelkiismeretüket, hogy nem vállalhatnak szerepet minden helyi konfliktusban, egy rendkívül fontos tényezőről mélyen hallgatnak. Arra, hogy a vérontás sokszor arra vezethető vissza, hogy a gyarmatosítók figyelmen kívül hagyták az etnikai határokat, amikor annak idején meghúzták az egyes országok határait. Érdemes megnézni a térképet: számos ország határvonala olyan természetellenesen nyílegyenes, mintha vonalzóval rajzolták volna. Sok-sok népcsoport került mesterséges határok közé, felborítva az évszázados etnikai, hatalmi és vallási viszonyokat.
Al Ghaoui Hesna
-
Az arab országokat olyan heves előítéletek, sőt gyûlöletek járják át, amelyekről a nyugati átlagember igen keveset tud, így nem is igen akar hinni bennük még akkor sem, ha fehéren-feketén kinyomtatva látja. A saját előítéleteinkkel nagyjából tisztában vagyunk, de gyakran vakon és süketen állunk a közel-keletiek előtt.
Tim Marshall
-
A háborúk csalókán egyszerû színben mutatják fel a történelmet. Világos fordulópontokkal szolgálnak, könnyû megkülönböztetéssel: azelőtt és azután, győztes és vesztes, helyes és helytelen. A valódi történelem, a múlt, nem ilyen. Nem egysíkú, és nem egyenes irányú. Nincs körvonala. Csuszamlós, akár a folyadék; végtelen és kiismerhetetlen, akár az ûr. És változtatható: épp mikor mintát látsz kirajzolódni, a perspektíva megcsúszik, alternatív változat kínálkozik, rég elfeledett emlék merül fel.
Kate Morton
-
A három ország találkozását jelölő pont (...) az emberi képzelet szülötte. Képzeletbeli, de mégiscsak ott van. Mindenki látni akarta a saját szemével, noha tulajdonképp semmit sem lehetett látni. És bár tényleg nem volt ott semmi, mégis fogódzót kínált. A három ország találkozását jelölő pont olyan volt, mint az Isten. Vonzotta az embert, de közben be is csapta.
Stefan Brijs
-
Ha Európában választanunk kell egy olyan határfajtát, amely "mûködik", azaz viszonylag kevés félreértést és konfliktust okoz, akkor az a hegyi határ. (...) Ezek a határok nem tûntek el, amikor kialakultak a nemzetállamok. Kissé leegyszerûsítve azt mondhatjuk, hogy ezek ősidők óta képeznek határokat a nemzetek között. A vonalat maga a táj jelöli ki, az embereknek csak az a dolguk, hogy használják azokat. Ez a határok megrajzolásának legegyszerûbb módja: a munka oroszlánrésze már el van végezve.
Milo van Bokkum
-
Nem (...) túlságosan izgat (...) a térkép. A földrajz önkényes elképzelés, az ember azt hiszi, ha meghatároz egy helyet, arról már nem is mondhat többet.
Saul Bellow
-
Ami a Száhelben történik, nem marad a Száhelben. A legtöbb európai keveset tud a térségről, az itt tornyosuló problémákról, illetve hogy ezek a gondok mekkora hatással lehetnek saját országaikra. Európa a közelmúltban már szembesült a tömeges migrációval. Egy újabb, jelentős hullám olyan pillanatban érné a kontinenst, amikor az európai választók egyre komolyabb fenntartással gondolnak a migránsok és menekültek beengedésére, sőt egyesek az "Európa-erőd" megépítését szorgalmazzák. A két térséget azonban csak úgy lehet stabilizálni, ha a valódi építőmunkát a Földközi-tengertől nem északra, hanem délre végzik el.
Tim Marshall
-
A történelem (...) ott hever az utcán, ijedős valami, olyan, mint egy fényfolt emberi kontúrokkal, amely homályos, elveszett életek közül rajzolódik ki.
-
Vannak határok, de nem ott, ahol az emberek látni vélik.
-
A halott történelmet tintával írják, az élőt viszont vérrel.
George R. R. Martin