Ugrás a tartalomra
Amikor a nyugati hatalmak azzal nyugtatják a lelkiismeretüket, hogy nem vállalhatnak szerepet minden helyi konfliktusban, egy rendkívül fontos tényezőről mélyen hallgatnak. Arra, hogy a vérontás sokszor arra vezethető vissza, hogy a gyarmatosítók figyelmen kívül hagyták az etnikai határokat, amikor annak idején meghúzták az egyes országok határait. Érdemes megnézni a térképet: számos ország határvonala olyan természetellenesen nyílegyenes, mintha vonalzóval rajzolták volna. Sok-sok népcsoport került mesterséges határok közé, felborítva az évszázados etnikai, hatalmi és vallási viszonyokat.
Kapcsolódó idézetek
-
A Közel-Kelet (...) elnevezése jellegzetesen európai világszemléletről árulkodik, és ez a szemlélet formálta is a régiót. Az európaiak tintával húzgálták meg térképeiken a határokat, amelyek a valóságban egyáltalán nem léteztek - köztük a világ legképtelenebbül mesterséges határait. Ma vérrel próbálják átrajzolni őket.
Tim Marshall
-
Ha úgy húzzák meg a térképen a határvonalakat, hogy nem veszik figyelembe az adott terület földrajzi adottságait és a helyi kultúrák éppily fontos sajátosságait, azzal elvetik a későbbi viszályok magvait.
Tim Marshall
-
Néhány kivételtől eltekintve, a határról szóló történetek olyan világot láttatnak, amelyben az elkülönülés hihetetlenül mélyen beivódott a pórusokba, és betegesnek mondható kényszeres magatartássá vált. Olyan világot, amelyben az Én és a Másik között mindig meg kell húzni a határt, amelyben a hibrid változat ritkán vált ki elégedettséget. Olyan világot, amely arról szól, hogy az emberek nagyon messzire hajlandóak elmenni azért, hogy saját területet birtokolhassanak, mégpedig a lehető legnagyobbat, és úgy, hogy ne kelljen közösködniük másokkal. Akárhogy csûrjük és csavarjuk, olyan kép rajzolódik ki, amely meglehetősen gyakran az agresszivitásról, az érdekellentétekről és az önérdekről szól, azaz minden olyanról, ami háborúhoz vezethet. És persze tudjuk is, hogy a határok körüli vitákból gyakran robbannak ki háborúk. Ott van bennünk ugyanis a hajlam, hogy a Másik fölé kerekedjünk.
Milo van Bokkum
-
Ha az országot etnikai alapon területi egységekre osztják, azzal ráerősítenek a csoportok egymással szembeni kölcsönös gyanakvására és félelmeire, ezáltal pedig gyengítik a nemzetállamot. Választóvonalak nélkül azonban elkerülhetetlenek az állam ellen és az autonómia érdekében vívott lázadások - ez is gyengíti a nemzetállamot. Az ördögi kört megszakítani csak óvatos egyensúlyozással és a vagyon igazságos elosztásával lehet.
Tim Marshall
-
Ki tudja, milyen konfliktusok sülnének ki abból, ha teljesen átjárhatóak vagy akár nem is volnának határok, és egy egyszínû világtérkép heverne előttünk. Lehet, hogy az embernek szükséglete egyfajta elkülönülés. Arról nem is beszélve, hogy a határok nélküli világ felé vezető út szinte biztosan járhatatlan.
Milo van Bokkum
-
Mindenkinek megvan a maga Trianonja, Erdélye, lecsatolt, elvett, elvesztett nemzetrésze, de ez sovány vigasz (...). Minden történelmi adat, minden háború, minden békekötés, minden elvesztett és megnyert ügy mögött, és minden centiméter kiigazított határ mellett emberek vannak. Emberek, akik élni szeretnének, és azt akarják, hogy egyszer majd a szülőhazájuk földje fogadja be őket.
-
A falak sokat elárulnak a nemzetközi politikáról, bár azok a szorongások, amelyeket jelképeznek, valójában átívelnek a falak által elválasztott államok határain.
Tim Marshall
-
Ha Európában választanunk kell egy olyan határfajtát, amely "mûködik", azaz viszonylag kevés félreértést és konfliktust okoz, akkor az a hegyi határ. (...) Ezek a határok nem tûntek el, amikor kialakultak a nemzetállamok. Kissé leegyszerûsítve azt mondhatjuk, hogy ezek ősidők óta képeznek határokat a nemzetek között. A vonalat maga a táj jelöli ki, az embereknek csak az a dolguk, hogy használják azokat. Ez a határok megrajzolásának legegyszerûbb módja: a munka oroszlánrésze már el van végezve.
Milo van Bokkum
-
Az ember (...) nagyon magára hagyatott valami. Gyerek és szülő, szülő és gyerek, férj, feleség, szeretők, testvérek stb., vagy talán mondjuk így, vérségi kötelékek. Hát Istenem, a vallás és a társadalom kerítései kötnek és az ember nehezen vallja be, hogy például nincs köze az öccséhez. Tartja magát. Azt hiszi, hogy ez rosszaság. Megszokás. A vérségi köteléket úgy elhalványítja az idő, mint akár a faji hovatartozást. (...) Közeli rokonok tíz év után idegen emberként kerülnek össze s vagy megszeretik egymást, a vérségi kapcsolatoktól függetlenül, vagy nem.
Török Sándor
-
Tudod, mi lesz az elkövetkező háborúk tétje? Nem arany, nem néhány kilométerrel odábbtolt országhatár. Ezeket a háborúkat azért fogják vívni, hogy megszerezzék egyes folyók forrásvidékét. Azon országok fogják kirobbantani, melyek területére máshonnan folynak be a vizek, eleve szennyezetten, megmérgezve. A tiszta forrásokért fogjuk vérünket ontani.
Vavyan Fable