Ugrás a tartalomra
A közösségi médiának rengeteg remek vonása van: tarthatjuk a kapcsolatot sok ezer kilométerre élő rokonainkkal és barátainkkal, véleményt formál, és gyakran kifejezhetjük rajta keresztül, hogy mit érzünk. De van egy sötét oldala is, amit, azt hiszem, még mind csak most kezdünk felfogni. Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy mit teszünk ki, amit mások is láthatnak. Nem mindig lehet tudni, hogy ki nézi.
Kapcsolódó idézetek
-
A közösségi média nem a valóság, és sok minden, amit reklámoznak, nem hiteles vagy nem a legjobb a jóléted szempontjából. Szóval érdemes a közösségi médiát szkeptikusan kezelni.
Jenna Ortega
-
A dolgok jó oldalát érdemes nézni (...), igaz, nem mindig lehet tudni, hogy melyik a jó oldal. Nem nagyon feltûnő.
Émile Ajar
-
A dolgok mindig kábé a világvégének tûnnek, amíg tartanak. De nem azok. A közösségi média egy apró, zárt hely. Ha lecsukod a képernyőt, láthatod, hogy a többség vastagon leszarja.
R. F. Kuang
-
Gondolj arra, ahogyan az emberek bemutatják az életüket a közösségi médiában! Mosolygó családok retusált képeit és mesés vakációk fotóit látjuk. A posztolt képeinken keresztül írjuk meg a történetünket arról, kik is vagyunk. Ez tart minket biztonságosan elkülönítve a kapcsolódás illúziója alatt. De mi van, ha a mélyebb kapcsolatainkra fókuszálunk azokkal, akik valóban látnak és hallanak minket - akikkel valóban érezzük a kapcsolódást?
Francie Healey
-
Ha negatív dolgot mesélünk valakinek, az olyan személyes interakció, amely tipikusan bizalommal teli intim helyzetben zajlik, például egy közeli baráttal, akiben megbízhatunk, és aki a beszélgetés során a kölcsönösség jegyében majd szintén megoszt magáról valamit. Eben a helyzetben kellemes érzelmeket élhetünk át: az empátia, a másik iránti tisztelet, a megértés, a közelség mind megjelenhet. Azonban ha mindez online felületen történik, akkor egyáltalán nem biztos, hogy kölcsönös jóérzésekre lehet számítani.
Tari Annamária
-
Arról az oldalról, amit mindenki néz, már nehéz valami újat mondani, meg kell nézni, mi van a dolgok mögött, a túloldalán, mert esetleg az ellentéte igaz annak, amit mindenki hisz. Igazán ezekkel érdemes foglalkozni.
Bitó László
-
A közösségi média még egy jó napon is képes elrontani az ember hangulatát és önértékelését, hiszen nem látunk mást, mint egy sor ember végtelen számú, kiemelt pillanatát.
Allison Pataki
-
Emberek vagyunk. Tökéletesebb képet szeretnénk sugallni magunkról valamennyien, mint amit megérdemlünk. Megbocsátható gyengénk ez, de jó tudomásul vennünk, mert ha elhisszük, hogy olyanok is vagyunk, mint amilyennek szeretnénk feltûnni a szélesebb vagy szûkebb nyilvánosság előtt, az súlyos következményekhez vezet.
Verebes István
-
A közösségi oldalak azt az illúziót keltik, hogy sokakkal kapcsolatban állunk, fontosak vagyunk. (...) Elhitetik velünk, hogy mély érzelmi kapcsolatokat ápolhatunk a világhálón, miközben ezekből éppen legfőbb vágyunk, a minőségi kapcsolat, az intimitás hiányzik. Soha nem lehetünk biztosak abban, hogy a leírtak valóban rólunk és nekünk szólnak-e. Netán csak a gép figyelmeztetésére küldtek nekünk szép, szülinapi szóvirágokat?
-
Mindnyájunknak megvan a sötét oldala, és mindig ügyelni kell, nehogy előtérbe kerüljön.