A kritika és a közönség elvárásai nem azonosak, így különbözik az egyes könyvek piaci megítélése, végső soron a sorsa, különböznek a szerzői sorsok is. Okoz ez némi zavarodottságot. Azt csak növeli, hogy igen silány, mûvészi értékeket alig hordozó alkotások sokkal népszerûbbek, sikeresebbek értékes, maradandó mûveknél, ennek bosszantó anyagi vonatkozásaival.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki széles közönséghez jut el, aki népszerû, arról rögtön azt gondolják, hogy szar, amit csinál. Van mûvészi irodalom és van kommersz, a kettő között pedig a meg nem értés széles folyója. Stephen King
2. Szerencsétlen módon azzal a tudattal nőttünk fel, hogy a szórakoztatás a mûvészetnek egy sekélyesebb formája, kevésbé értékes, kevésbé tisztességes, kevésbé érdemli ki a figyelmünket. Ezzel azonban egyáltalán nem értek egyet. Az én meglátásom szerint bármi lehet mûvészet, ami magával ragadja az embereket, illetve másra is hatást gyakorol, akkor az hordoz értékeket, függetlenül attól, hogy mivel is van felcímkézve, vagy milyen mûfajból származik. Régebben gyakran tettek különbséget a mûvészet és a szórakoztatás között, amit nem tudok elfogadni. A mûvészet lehet szórakoztató, a szórakoztatás pedig lehet mûvészi. Ugyanakkor van különbség a szórakoztató és a mûvész között, mivel egy szórakoztató egyből abbahagyja a szórakoztatást, ha lejön a színpadról, ezzel szemben a mûvész a mûvészetnek él. Marilyn Manson
3. Az emberek elvei, eszméi, ízlése oly különbözők, hogy nehéz olyan könyvre akadni, amely mindenkinek tetszik, vagy olyanra, amely senkinek sem tetszik. John Locke
4. A kritikusok (...) szívesen hangsúlyozzák, hogy egy bizonyos könyv egy másik kortárs vagy irodalomtörténeti mû "hatása alatt" született, még akkor is, ha a szerző a nevezett mûvet még hírből sem ismeri. A kritikusok magától értetődően abból indulnak ki, hogy a szerzők ugyanolyan mûveltek és fantáziátlanok, mint ők maguk. Jostein Gaarder
5. Miért ritkaság, hogy az irodalomban üstökösszerûen feltûnt kezdő író második regénye vagy a zenei életbe frissen berobbant együttes második albuma éppoly jó legyen, mint az első? Nem azért - vagy legalábbis nem csak azért -, mert a legtöbb mûvésznek csak egy mondandója van. Hanem mert a szerzői siker a tehetség és a szerencse ötvözete, mint minden egyéb az életben. Jordan Ellenberg
6. A mûalkotás sikere az, hogy létrejött és autentikusan meg tudja ragadni a világot, a népszerûsége ebből a szempontból másodlagos kérdés. Háy János
7. A "laikus" olvasók jelentős része azt tartja jó vagy szép mûnek, ami tetszik neki. Kérdés, az olvasók mekkora része rendelkezik külön mércével, a tetszés és a mûvészi érték fokozatának megállapítására, ugyanis viszonylag ritkák az ilyen minősítések, mint a "tetszett, bár nem tartom nagy mûnek", "kétségkívül értékes mûalkotás, ám nekem nem tetszett, mert nem felel meg az ízlésemnek".
8. Manapság ha valakinek a mûvei eladhatatlanok, és ez idejében kiderül, az illető kénytelen hajlamait a mûkedvelés szintjén kiélni, és biztonságosabb megélhetés után nézni. Nem is baj, a mûvészetben a középszerûség már-már szánalomra méltó: amikor egy életmûről kezd kiderülni, hogy mindegy, hogy van vagy nincs. Bodor Ádám
9. A fordítások (...) rendszerint gyorsabban elavulnak, mint maguk a mûvek, ez az irodalom egyik rejtélye: lehet akármilyen jó és fontos a fordítás, mégis mintha jobban kötődne a korához, mint a mû maga. Jón Kalman Stefánsson
10. Az árveréseken sokszor "nem reális" árak is születnek (már persze ha lenne egyáltalán "reális" ár, és nem éppen a (...) csúcsvásárlások befolyásolnák az egyes mûvek, vagy mûvészek értékét).