Miért ritkaság, hogy az irodalomban üstökösszerûen feltûnt kezdő író második regénye vagy a zenei életbe frissen berobbant együttes második albuma éppoly jó legyen, mint az első? Nem azért - vagy legalábbis nem csak azért -, mert a legtöbb mûvésznek csak egy mondandója van. Hanem mert a szerzői siker a tehetség és a szerencse ötvözete, mint minden egyéb az életben.

Kapcsolódó idézetek

1. A tehetség olyan, mint sportolónál az erő. Sokféle adottsága lehet az embernek, mégsem lesz senkiből világbajnok pusztán azért, mert magasnak, erősnek, gyorsnak született. A munka teszi a sportolót, a mûvészt pedig a munka, a technika, a szorgalom. Bármilyen okosnak születik is valaki, az csak útravaló. Akkor tudod felhasználni, ha előbb jó fegyvert kovácsolsz a gondolataidból. Carlos Ruiz Zafón
2. A képességet a sikerrel összekötő szál laza és rugalmas. Könnyû megtalálni a kiváló minőséget a sikeres könyvekben, és ugyanilyen könnyû észrevenni ennek a hiányát a kiadatlan kéziratokban, az olcsó vodkákban vagy az elismertségért küzdő emberekben. Könnyû azt hinni, hogy a mûködő ötletek jó ötletek, a sikeres tervek alapos munka eredményeképpen születtek, a sikertelen ötletek és tervek esetén pedig már valami a megszületésükkor sem stimmelt. Könnyû a legsikeresebbekből hőst csinálni, és megvetéssel nézni a legkevésbé sikeresekre. A képesség azonban nem garantálja az eredményt, mint ahogyan az elért eredmény sem arányos a képességgel. Ezért nagyon fontos mindig az eszünkben tartani az egyenlet másik tényezőjét – a véletlen szerepét. Leonard Mlodinow
3. A tudományban, a technikában nem lehet kétszer ugyanazt a dolgot feltalálni. A mûvészetben: ahány egyéniség, annyi könyvet lehet írni ugyanarról a témáról, és mégis mindig új könyv lesz. Grigorij Baklanov
4. Mivel a sikerek a mindennapokban mindig látványosabbak, mint a kudarcok, rendre túlbecsüljük saját esélyeinket a sikerre. (...) Nem látjuk be, milyen minimális a siker valószínûsége. Minden sikeres író mögött száz másikat találunk, akiknek a könyveit nem veszik. Õmögöttük további százat, akik nem tudtak kiadót találni a mûveiknek. És ezek mindegyike mögött ismét csak százak sorakoznak, fiókjukban befejezetlen kéziratukkal. Mi azonban csak a befutottakról hallunk, és rosszul ítéljük meg, mennyire kicsi is a valószínûsége az írói sikernek. Rolf Dobelli
5. Nagyon-nagyon sok összetevőn múlik, hogy egy regény befut-e vagy sem, és talán ennek a legkevesebb része a tehetség. Manapság rengeteg, akár ingyenes platform van arra, hogy valaki "megmutassa magát", de még ennek dacára is nehéz kitûnni, újat mutatni. Magyarként pláne, hiszen a külföldi könyvek nagyobb népszerûségnek örvendenek. Ha mondanom kellene néhány összetevőt, akkor talán a megfelelő vagy népszerû témaválasztás, a jó marketing, az igényes szöveg, a kitartás és a szerencse lehet a siker záloga.
6. A kritika és a közönség elvárásai nem azonosak, így különbözik az egyes könyvek piaci megítélése, végső soron a sorsa, különböznek a szerzői sorsok is. Okoz ez némi zavarodottságot. Azt csak növeli, hogy igen silány, mûvészi értékeket alig hordozó alkotások sokkal népszerûbbek, sikeresebbek értékes, maradandó mûveknél, ennek bosszantó anyagi vonatkozásaival. Bodor Ádám
7. Azt hittem, a világhírû tehetség olyan, hogy elsőre jó jön ki. Hogy az mindig rögtön jó. Nem. A tehetség olyan, hogy van esélye annak, hogy ami kijön, azon érdemes még sokat dolgozni. Winkler Nóra
8. A mûvészet, azt hiszem, maga a titok. Egy kép vagy egy zenemû elsősorban mégis csak az érzékekre hat. Kell, hogy legyen benne valami, ami konkrétan nem fogalmazható meg, amit csupán érzünk, sejtünk. Egy regény, illetve egy színdarab sem mindig kizárólag a megfogalmazott történetről szól, hanem mindig sokkal többről, ami a mondatok, az események mögött van. Vojnich Erzsébet
9. Amiképpen nincs két egyforma levél a fán, hasonlóképpen nincs két egyforma ember, s nincs két egyforma író. Végső soron ez ad létjogosultságot a kisebb tehetségû íróknak is.
10. Az írás kollektív útjának megtételénél nem az a fontos, - illetve nem csak az a fontos - hogy az írónak jó szája legyen, de hogy a közönségnek jó füle legyen, azaz egy irodalom, mely maga a könyvek szervezett társadalma, akkor lesz igazán az élet kiapadhatatlan erőforrása, ha a jó írók mellett viszonylagosan jó mûvelt­ségû közönsége is van.