Ugrás a tartalomra
A krónikus álmatlanság igazi rémálom. Legyengíti és erőtlenné teszi az embert, ráadásul tényleg nehéz kiszállni belőle. Néha éppen azok a gondolatok és szokások tartanak a rossz alvás ördögi körében, amelyektől segítséget remélünk.
Kapcsolódó idézetek
-
Az álmatlanság alattomos dolog: olyan láthatatlan és csöndes nyavalya, ami nemcsak az alvástól fosztja meg azt, akit megtámad, de néha hónapokig a lelki békéjétől is.
-
Az álmatlanság nemcsak azért gyötrő, mert megrövidíti az éjszakai nyugalmat, hanem különösen azért, mert kínzó gondolatokat sugall, amelyek a lelket csápjaik sûrû hálójába fogják.
Liviu Rebreanu
-
Aki szeretne jól aludni, annak ismernie kell a jó alvás ellenségeit és tudnia kell, hogy ezek között az altató orvosságok a legádázabbak. Már maga az, hogy csak az éjjeliszekrényen van is készenlétben az ilyen szer, elegendő az alvás megrontására. Az a bizalom, - amibe mindig vegyül valami jogos kétség is - hogy ha nem sikerül az alvás, itt a segítség, maga is könnyen elkergeti azt az elfogulatlanságot, ami az elalvás egyik legfontosabb feltétele. Minden egyes esettel azonban, amikor valaki csakugyan beveszi az altatószert, súlyosabb lesz az egész állapot, ami az álmatlanságot okozza, még akkor is, ha arra az éjszakára sikerül az altatás.
-
Az álom nem az, amit alvás közben látsz. A valódi álom az, ami éjjel nem hagy aludni.
Avul Pakir Jainulabdeen Abdul Kalam
-
Minden lélek halhatatlan. De néhányan közülük olyan állapotban vannak, amit a legtöbb ember életnek sem nevezne. Ez egyfajta álomtalan alvás, majdnem azt mondhatnám, hogy kóma. Előfordul, hogy egy-egy lélek felébred ebből az állapotból. De olyanok is vannak, akik olyan sokáig alszanak, hogy nem tudni, magukhoz térnek-e valaha is. Hogy miért van ez így? Õszintén szólva halvány fogalmam sincsen. De mindenesetre ez az állapot már nagyon közel van a halálhoz.
-
Az alvás csodálatos dolog azok számára, akik könnyen és mélyen alszanak, ugyanakkor - szó szerint - rémálom is lehet azoknak, akik nehézségekkel küzdenek.
-
Éjjel, amikor az ember nem alszik, a gondok megsokszorozódnak, megnövekednek, ahogy halad előre az idő, úgy sötétülnek el a holnapok, a legrosszabb a nyilvánvalóval válik egyenlővé, többé semmi nem tûnik lehetségesnek, legyőzhetőnek, semmi sem tûnik megnyugtatónak. Az álmatlanság a képzelődés sötét oldala. Én ismerem ezeket a komor és rejtélyes órákat. Reggel az ember zsibbadtan ébred, addigra a katasztrófa-forgatókönyvek túlzássá válnak, a nappal eltörli az emléküket, felkelünk, megmosakszunk, és azt mondjuk magunkban, menni fog. Néha azonban az éjszaka előrevetít valamit, néha az éjszaka tárja fel az egyetlen igazságot: az idő múlik, és a dolgok soha többé nem lesznek olyanok, mint voltak.
Delphine de Vigan
-
Van még egy rémálmom, amitől sokkal jobban félek, mint a többitől. Mert az nem is igazi álom, inkább képzelődés. Haragszom magamra, amikor eszembe jut. Ha előjön a rossz álom, arról nem tehetek, de magamtól valami szörnyûségre gondolni, azt biztos nem szabad.
Tóth Olga
-
Az embernek szüksége van álmokra. A leglehetetlenebbekre is. Azt hiszem, az álmok tartanak minket életben. Akinek már nincsenek, az lassan elenyészik.
Szaszkó Gabriella
-
Álmok: mindenkinek vannak. Néha jók, néha rosszak. Néha azt kívánod, hogy elfelejtsd őket, néha ráébredsz, hogy túlszárnyaltad őket. Néha úgy érzed, végre valóra válnak, és néhányunknak csak rémálmok jutnak. De nem számít, miről álmodsz, mikor eljő a reggel, a valóság beférkőzik és az álmok eltûnnek.