A kultúra nem ment meg semmit és senkit, nem is igazol, de emberi alkotás: az ember önmagát vetíti belé, magára ismer benne; csak ebben a kritikus tükörben látja meg tulajdon képét.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát. Friedrich Nietzsche
2. Az ember csakis az adott környezethez, kultúrához viszonyítva állíthatja valamiről, hogy az jó vagy rossz. Abszolút értelemben ez a fogalompár nem jelent semmit. Csányi Vilmos
3. Az embernek vállalnia kell önmagát, nem erőltethet magára olyan szerepet, amely nem neki való. Azzal csak bajt okoz. Magának és másoknak.
4. A kultúra maga a nép; az alapvető értékekben együtt gondolkodó közösség. Ha nincsenek alapvető, közös értékek, nincsen kultúra. Czakó Gábor
5. A valódi mûvészet tükör... nem ezüstből, aranyból... igazságból... abszolútumból... az Egy viszonyítási pontból. Akkor hat, ha valaki meglátja benne magát. Török-Zselenszky Tamás
6. A kultúra egy társadalom személyisége. Philip Zimbardo
7. Aki a víz tükrébe pillant, először saját képmását látja. Aki elmegy saját magához, az kiteszi magát annak, hogy találkozik önmagával. A tükör nem hízeleg, híven mutatja azt az arcot, amelyet a világnak soha nem mutatunk. (...) Ám a tükör a maszk mögé lát. Carl Gustav Jung
8. A mûvészetben az ember vagy "látó", vagy "vak". De a "látó" bizonyítékai semmit sem érnek a "vak" számára. Friedrich Dürrenmatt
9. A tükör a valóságot tükrözi, de mindenki máshonnan néz bele. (...) Az emberek más-más irányból néznek a tükörbe, de a tükör ugyanaz, és ugyanazok a dolgok tükröződnek benne. Agatha Christie
10. A világ olyan tükör, amelyben az ember mindig a másik embert látja meg, de saját magát sohasem. Cilibi Moise