A legnagyobb gyilkosok megússzák, azután boldogan élnek, míg meg nem halnak. A jók ráfizetnek, mind pórul járnak a végén. Olykor a legkülönbek is. Bizony, így van ez. Miért lenne a könyvekben örökké másképp?

Kapcsolódó idézetek

1. A jók soha nem maradnak életben. Meghalnak lövészárkokban, meg kivégző osztagok előtt, meg mocskos börtönpriccseken olyan bûnökért, amiket nem követtek el. Õk mindig meghalnak. A gonoszok élnek vidáman tovább.
2. Bárcsak jobban hasonlítana az élet a könyvekre! (...) A könyvekben soha nem halnak meg a főszereplők. Ha meghalnának, értelmetlenné válna a történet, vagy egyszerûen vége lenne. Amy Harmon
3. Miért éppen az hal meg, aki a legjobban akar élni, és a leginkább megérdemelné, hogy éljen, és akik megérdemelnék a halált, azok élnek tovább? Mi értelme ennek?
4. A legjobb ember sem tudja megakadályozni sorsának beteljesedését: a jók korán, a gonoszak későn halnak meg. Daniel Defoe
5. Aki szerencsés, az úgy él, ahogy szeretne, aki még szerencsésebb, az úgy is hal meg. Benyák Zoltán
6. Ha egy gyilkos jó dolgokat tesz, attól még gyilkos marad. És akkor is megkapja méltó büntetését. Fallout c. videojáték
7. Milyen szép is lenne, ha minden úgy érne véget ezen a világon, hogy nem maradnak elvarratlan szálak. Sajnos, ez csak ritkán történik meg. A dolgok mennek tovább, az emberek pedig élnek, vagy halnak, ahogy az a sors könyvében meg van írva. Frederick Forsyth
8. Az ember sohase képes arról leszokni, hogy ő ne legyen. A nagy akarnok örökké lenni akar valami. A halála után is. Hiszen oly önző. Mikszáth Kálmán
9. A rosszra mindig még rosszabb következik. Az ember azt hiszi, hogy már megtörtént a legrosszabb, hogy minden rémálma eggyé olvadt egy képtelen és mégis létező, valóságos borzadályban, és egyetlen vigasza, hogy rosszabb már nem érheti - ha netán volna is ilyen, az értelme megpattanna a láttán, és már nem fogná fel. De a rosszabb igenis bekövetkezik, az ember értelme nem pattan meg, és az élet megy tovább. Úgy lehet, tisztában vagyunk vele, hogy a világ nem tartogat számunkra több örömöt, hogy amit tettünk, mindörökre megfoszt a remélt haszontól, kívánhatjuk, hogy vajha mi haltunk volna meg a másik helyett - és az élet mégis megy tovább. Felismerjük, hogy a magunk felidézte pokol mélyére süllyedtünk, és mégis élünk tovább, egyik napról a másikra - mert mást nem tehetünk. Stephen King
10. Addig légy boldog, amíg élsz, mert aztán hosszú ideig halott leszel.