A legnagyszerûbb örömeink hagyják a legnagyobb hiányt maguk után és hamvadnak el a leggyorsabban.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden elmúlik, és helyet ad másnak: leggyötrőbb fájdalmainkat is feloldja az idő.
2. Gyönyöreinket az a félelem kíséri, hogy elmúlnak; ez az öröm első fájdalma. Vladimir Jankélévitch
3. A távoli múlt eseményei elhomályosulnak és eltûnnek. A múltban átélt öröm az marad, ami: múltbéli öröm, amelyet elnyel a feledés sötétje, s ezáltal örökre elvész. Ám minél élénkebben él bennünk az emlék, annál több élvezetet nyújt a jelenben is.
4. A túlhajszoltság legnagyobb átka, hogy elveszi örömeinket, örömtelen kötelességgé válik sok minden, ami önmagában életünk örömforrása lehetne. Popper Péter
5. A nagy bánatok, akárcsak a nagy örömök, megrövidíteni látszanak az időt; mindaz, ami erősen foglalkoztatja a lelket, meggátol bennünket abban, hogy számláljuk a pillanatokat. Francois-René de Chateaubriand
6. Örömünk szívből szívbe árad, de a fájdalom bezár önmagunkba, megfoszt embertársainktól, s elvág tőlük. Robert Merle
7. Az érzelmek, még a legnemesebbek is, idővel erejüket vesztik. Alekszandra Marinyina
8. A virágok gyorsan lehullnak, ezért nincs sok időnk, hogy örömünket leljük bennük. Ámde ha ezt az időt jól használjuk fel, gyönyörû, örök emlékeink maradnak róla. Anna Onichimowska
9. Az emberek jönnek és mennek az életünkben. A legszorosabb, legállandóbb és legtartósabb kapcsolatunk az, amely saját magunkhoz fûz. Francie Healey
10. Kik kényelmes egykedvûségben engedik elmúlni a perceket, vigasztalván magokat azzal: hogy holnap ismét megvirrad, nem veszik észre, hogy az idő a legnagyobb kincs, tökéletesedésünk külső feltétele, erkölcsi életünk rámája, s ha elveszett hasztalan, többé nem kárpótolható; nem veszik észre, hogy minden napnak meg van a maga terhe, minden percre bizonyos kötelességvégzés szabatott, s így az egyszer elvesztett idő kára, örök kár marad életünkben. Tompa Mihály