Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A legrosszabb sors, ha valakit elfelejtenek. Vannak, akik a történelem főszereplőivé válnak, akiknek születésnapját megünneplik, akikre emlékeznek, és vannak, akiket kitörölnek, mintha sosem léteztek volna.

Alice Hoffman
🔮 Jövőkép 🎂 Születésnap
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Történnek dolgok az ember életében, melyekre jobb volna nem emlékezni. Jobb volna, de emlékezni kell. Emlékezni azért, hogy soha ne történhessen még egyszer, és emlékezni, hogy megtörténhetett.
  2. A történelemnek olykor kihagy az emlékezete. Érdekes módon gyakran kifejezetten jelentős tényekről is elfeledkezik, holott épp az lenne a kötelessége, hogy ezeket örökítse meg.
  3. Nem az a legrosszabb dolog, ami megtörténhet az emberrel, hogy elveszti az életét. (...) Hanem amikor azt veszti el, amiért él. Jo Nesbo
  4. A humor nagyon fontos része az életnek, pláne annak, akinek nehéz a sorsa. Kevésbé érzi magát szerencsétlennek az ember, és a külső szemlélőben is más benyomás alakul ki az illetőről. Reményik László
  5. Csupa fölfedezés és csupa elfelejtés az emberiség sorsa. Fölfedezni éppoly megszokott dolog, mint elfelejteni. Olykor épp a felejtés a legbiztosabb alapja a fölfedezésnek. Elekes Ferenc
  6. Ismeri azt a mondást, hogy aki elfelejti a múltat, arra ítéltetik, hogy megismételje? Hát szerintem, akik nem felejtik el, azoknak még rosszabb. Chuck Palahniuk
  7. Rossz dolgok történnek azokkal, akik nem érdemlik meg; sok ember sok fájdalmat érez; történnek szomorú dolgok, amiket nem lehet visszacsinálni; az emberek meghalnak, és nem térnek vissza. Ezek a dolgok megtörténnek. De a kitalált történeteknek felelősnek kell lenniük azért, hogy több értelem legyen bennük, mint a való életben. Cassandra Clare
  8. Egyes históriákat jobb elfelejteni, mások a sors szeszélye folytán el sem kezdődnek, hanem maradnak ott, ahova tartoznak: az elveszett lehetőségek ködös világában, a sosem volt univerzumában. Alice Hoffman
  9. Mindenki tudja, hogy egy nap bekövetkezik. Természetes, hogy átéljük a szüleink halálát. De amikor eljön az idő, rájövünk, hogy mégsem készültünk fel rá. Üres gyász kerít hatalmába, az ember felnőtt létére elhagyott gyermeknek érzi magát. Szomorúságot érzünk az elvesztegetett idő miatt, megbánást mindazért, amit nem mondtunk ki, és hálát mindenért, ami szép volt. Cecilie Enger
  10. Jobb, ha van valakink. Még ha fáj is, ha a legfájóbb dolog is, ami csak történhet, ha ennél fájóbb dolog még sosem történt magával. Mégis jobb, ha van valakink.
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat