A legtöbb gyermek mikorára felnő, úgy hunyorít össze a szüleivel, mint a bûntársaival.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyermekek azzal kezdik, hogy szeretik szüleiket, majd, hogy felcseperednek, ítélkeznek fölöttük, néha pedig meg is bocsátanak nekik. Oscar Wilde
2. Néha úgy gondolom, amikor a gyerek felnő, akkor nő fel a szülő is. Katy Perry
3. Akkor válik végérvényesen felnőtté az ember, mikor meghalnak a szülei. Cserna-Szabó András
4. Ahogy idősödünk, egyre inkább a szüleinkkel értünk egyet.
5. A gyerekek sokkal gyorsabban nőnek ki minket, szülőket, mint ahogy mi leválnánk róluk. Jodi Lynn Picoult
6. A gyerekek sosem ismerik meg igazán a szüleiket. Kisgyerekként csodálják, hősnek tartják őket, kamaszkorukban bosszankodnak vagy akár szégyenkeznek miattuk. Aztán amikor felnőnek, a szüleiket közönséges halandóknak látják. Durica Katarina
7. Egyszer a gyerekek is felnőnek, és nekik is meg kell tanulniok a történelemből, hogy türelmetlenség és uszítás hatására mily könnyen változhat szörnyeteggé az ember. Ernst Hans Gombrich
8. A gyerekek gondosan másolják szüleik viselkedését. De csak hibáikat, bûneiket és kudarcaikat.
9. Akármilyen szörnyen is verik meg őket, a gyerekek tehetetlenek, nem tudnak semmit sem tenni ellene. (...) A gyerekek kétségbeesetten küszködnek, hogy szeretetet érezzenek a szüleik iránt, és ahelyett, hogy a szüleiket gyûlölnék, inkább saját magukat gyûlölik meg. A szeretet és az erőszak annyira összefonódik számukra, hogy amikor felnőnek, és ott találják magukat egy kapcsolatban, csakis a hisztériától tudnak megkönnyebbülni. A kedvesség, a gyengédség, bármi ilyesmi csak feszültséget okoz, hisz nem lehet tudni, mikor fordul át nyílt ellenségességbe. Murakami Rjú
10. A gyermekek rendszerint nagyon jól ismerik a felnőtteket. Agatha Christie