Ugrás a tartalomra
A legtöbb szó, amit kimondunk, semmitmondó. Vagy már úgyis mindenki tudta, amiről szó van, vagy senkit nem érdekel.
Kapcsolódó idézetek
-
Valójában mindent elmondunk magunkról mindig, csak az emberek nagy többsége nem tudja kellően értelmezni a szavakat. Hallja, de nem érti őket.
Csernus Imre
-
Túl sokan akarnak túl sok mindenről beszélni, és közben semmit sem tudnak.
Bob Marley
-
Sok minden van, amiről "nem illik" beszélni. Nem ezért semmitmondóak sokszor a beszélgetéseink?
-
Aki sokat beszél, annak többnyire kevés a mondandója.
Robert Seethaler
-
Elfelejtettünk, mi mindannyian, beszélgetni. Beszélünk egymással, de "nem találunk szavakat..." Ritkán merészkedünk a lényegig.
Balla Zsófia
-
Oly szókimondók
lettünk, hogy már alig van
mit kimondanunk.
Fodor Ákos
-
Az emberek java része egyáltalán nincs tudatában annak, hogy egész életük, gondolkodásuk milyen tisztázatlan fogalmakon, önellentmondó vagy semmitmondó frázisokon, ellenőrizhetetlen érzelmi egyoldalúságokon és kényelmesen beidegzett, százszázalékos hazugságokon épül fel.
Szentkuthy Miklós
-
Az emberek túl sokszor beszélnek olyankor is, amikor igazából semmi mondanivalójuk.
-
Szavak. Kimondtam őket, és elenyésztek. Senki sem hallotta őket, ennélfogva már nem léteznek. Ha már nem léteznek, talán újra létre lehet hozni őket, és akkor majd valaki esetleg meghallja.
Frank Herbert
-
Az emberek (...) megtanultak úgy beszélni, hogy szavaikból ne derüljön ki semmi, legkevésbé saját belső gondolatuk. Vannak, akik folyamatosan, sőt választékosán tudják mondani a semmit. Az ember hallgatja őket, és a végén megkérdezi önmagától: mit is mondott ez? Az ilyenfajta beszédből két szó hiányzik: az igen és a nem.