A lélek test nélkül éppoly embertelen és szörnyûséges, mint a test lélek nélkül, egyébként az első ritka kivétel, a második pedig szabályos jelenség.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha a lélek a testtől lényegileg különböző szubsztancia, ha a testtel semmiféle kapcsolatban sem lehet, akkor egyesülésük nem rejtély, hanem egyszerûen lehetetlenség. Jean Meslier
2. A lélek éppúgy lehet beteg, mint a test. Csakhogy a lélek nem tûri oly bambán a szenvedést, mint a test; a test nem támogatja a lelket, mint ahogy a lélek támogatja a testet. Honoré de Balzac
3. A lélek csupán a test énje, hanem a szellem jóval több; csak a szellem köthet össze minket a többiekkel és az egész Mindenséggel. És a szellem mintha védettebb, sebezhetetlenebb lenne, mint a lélek, mely oly könnyen szenved.
4. Vegyék észre, lássák meg és hallják meg, hogy egyik puszta test lemeztelenítve csak olyan, mint a másik. A lélek az, amitől egyedivé válik, szerethetővé, halhatatlanná. Tisza Kata
5. A lélek képes lehet arra, hogy elképzelje önmagát test nélkül, de egy test soha nem gondolhat úgy magára, hogy nincsen benne lélek. Kőrösi Zoltán
6. Aminthogy az ember kettőből, úgymint testből és lélekből áll: úgy vagyon testi, világi, a testtel vagy világi élettel együttjáró és ugyanazzal együtt elmúló becsület, hírnév; és lelki, állandó, és valamint a lélek, úgy ez is halhatatlan.
7. Minden reménytelen, ami emberi. Csak az isteni a teljes, csak a lélek nem reménytelen. Márai Sándor
8. Mulandó a lélek, mert a testtel együtt elpusztul. Démokritosz
9. A lelki események hatással vannak a testre. A lélek a testtel szemben egyszerûen azért szorul háttérbe, mert kevésbé szemmel látható oldala az emberi létnek.
10. Hogyan lehetne azt képzelni, hogy a lélek, ez a fönséges, megfoghatatlan valami, ne legyen különválasztható a testtől, és megszûnjön nyomtalanul, mint a kihûlt fazék párája. Lehetséges-e az, hogy e földi pálya után, ahol az egyik ember jó és szerencsétlen, szegény és nyomorúságban van koporsó zártáig, a másik pedig rossz, de bőségben él, és mosolyog rá az élet mindennemû örömeivel, lehetséges-e, mondom, hogy ne legyen egy felső elbírálás és egy másik világ ezek után, ahol ezek kiegyenlíttetnek. Mikszáth Kálmán