A mûvészet némelykor megelőzi korát, s egyik században olyan mûveket hoz létre, amelyeket csak a következő század tud majd megérteni, megbecsülni és élvezni. Semmi esetre sem ábrázolja tulajdon korát. Egy kor mûvészetéből magára a korra következtetni: ez az összes történettudósok nagy tévedése.

Kapcsolódó idézetek

1. A mûvészet nem tudomány, ahol csak egy igazság van; a mûvészetben annyi az igazság, ahány a mûvész, ahány az ember, s ahány a kor, mely az embert megszülte. Ignotus
2. A mûvészetnek nem az a dolga, hogy mint egy hatalmas tükör összegyûjtse a történelem minden viszontagságát, változatát, végtelen ismétléseit. A mûvészet nem zenekar, amely a menetelő történelem nyomában kullog. Azért van, hogy a maga történetét teremtse meg. Milan Kundera
3. Naiv tévhit, hogy a mûvészetben az állandó változás egyúttal állandó fejlődést is jelent. Maga a mûvész természetesen úgy érzi, hogy túlhaladt apái nemzedékén és nem érthetünk meg egyetlen mûvészi alkotást, ha nem osztozunk a mûvész élményében, nem érezzük át mi is a felszabadulást, diadalt, amit ő érzett, mikor a kész munkát maga előtt látta. De gondolnunk kell arra is, hogy ami egyik irányban haladás, nyereség, a másikban veszteség, és a szubjektív diadal nem jár okvetlenül együtt a mûvészi érték növekedésével. Ernst Hans Gombrich
4. A mûvészet nem az ember tudatára, hanem az érzelmeire hat, hogy meglágyítsa, megpuhítsa az emberi lelket. A nagy mûalkotás eszmeisége sokrétû és meghatározhatatlan, akár az élet. Ezért sem számíthat az alkotó mûve tökéletes befogadására, mely megfelelne a saját értelmezésének. A mûvész csupán törekedhet arra, hogy megmutassa a maga világfelfogását, hogy az emberek az ő szemével nézzék a világot, hogy áthassák őket a mûvész gondolatai, kétségei, érzései. Andrej Tarkovszkij
5. A mûvészet értékeit nem lehet előre racionálisan megtervezni, mint a mérnöki konstrukció esetében. Éppen a jó, a szép keresése és meghatározása folyamatában válik a társadalom fontos kommunikációs tervévé, ahol egy-egy nemzedék keresi és találja meg identitását, az élete értelmét. A mûvészettel az ember megélheti azt a vágyát, hogy a valóság mellett új világot teremtsen, de alkotásai nem taszítják káoszba a társadalmat. Csányi Vilmos
6. A mûvészet olyan, mint egy nagy kérdőjel. A mûvészetről mindenki azt gondolja, hogy ez egy olyasvalami, amit az iskolában vernek a fejünkbe, pedig ez egyáltalán nem így van. A mûvészet fantázia. Kreativitás. Képzelet. Előadás. Marilyn Manson
7. Az alkotó munka áthidalja az időt, teremtő ereje nem függ tőle. Ha kötné az idő, más korok mûvészete csak történelmi szempontból, kordokumentumként keltené föl az érdeklődésünket. De minket azért érdekel a mûvészet, mert mindenkori önmagunkra vagyunk kíváncsiak. Itt és örökké. Jeanette Winterson
8. A rossz mûvészet többet tesz a világért, mint a jó. A festők az életük során több időt szánnak a rossz alkotásokra, mint a mestermûvekre, főleg a legelején. És még amikor egy festőből mester lesz, akkor sem sikerül neki minden. Mégis, vannak olyanok, akik az utolsó ecsetvonásukig rosszak. Az ember többet tanul a rossz mûvészetből, mint a jóból, hiszen a hibáid fontosabbak, mint a sikereid. Ráadásul a jó mûalkotások általában ugyanolyan érzést keltenek az emberben: a legtöbb jó alkotás a jónak ugyanolyan fajtájába tartozik. Brandon Sanderson
9. Az, hogy valamit alkotsz, még nem feltétlenül nevezhető mûvészetnek. Mint ahogy ha valamit teszel, az sem mûvészet. Egészen addig nem teljes, amíg valaki más nem fogja fel. Az nem számít, hogy szeretik vagy utálják, de egészen addig nem lesz belőle semmi, amíg más meg nem látja, meg nem hallgatja, vagy valamilyen módon nem érzékeli. Marilyn Manson
10. A mûvészet célja a reprezentáció. A jó mûvészet azt a kort reprezentálja, amelyben keletkezik, és mivel a valóságunk ma adatalapú, meggyőződésem, hogy a mûvészetnek az adatokon keresztül kell megközelítenie és feldolgoznia a jelenleg zajló folyamatokat. Barabási Albert-László