A madarak talán hasonlítanak az álmokra. Mennek. Elmennek messze, a tenger felé (...), majd visszatérnek. A nap lenyugszik, és minden reggel újra ébred. És az a kövér és szőrös hernyó a káposztaleveleken, arra vár, hogy szárnya nőjön, és pillangó lehessen.

Kapcsolódó idézetek

1. Bárcsak olyan türelmesek lennénk, mint a bebábozódott hernyó, mely arra vár, hogy pillangóvá alakuljon. Bárcsak úgy tudnánk bízni, mint egy újszülött. Vagy bárcsak egy ősszel lehulló levél bölcsességével tudnánk elengedni. Az életünk biztosan sokkal könnyebb lenne. Eline Snel
2. Amikor a virág kinyílik, a pillangók megtalálják. Amikor a fák virágoznak, a madarak maguktól ellepik az ágakat, amikor a levelek elszáradnak és lehullnak, a madarak elrepülnek. Az emberi kapcsolatok sem sokban különböznek ettől. Shunmyo Masuno
3. Tudom, hogy soha nem állunk meg igazán, hogy az utazásunknak soha nincs vége, mert élünk-virulunk tovább - mint a hernyó, amely már azt hitte, itt a világvége, amikor egyszer csak pillangó lett belőle. Cecelia Ahern
4. A hernyónak fáj pillangóvá lenni. A magnak fáj megrohadni és búzává érni. Az embernek fáj embrióból újszülötté válni. A gyereknek fáj kamasszá forrni. A kamasznak fáj elvesztenie lázadó, szabad önmagát, és gondokkal teli, rab felnőtté válni. A felnőttnek fáj megöregedni. És az öregnek fáj meghalni. Még akkor is, ha tudja: ez az újjászületés záloga. Müller Péter
5. Ha hiszel álmaidban (...), azok hûségesen visszatérnek hozzád. Az álom madár, amely vágyódva repül abba a fészekbe, ahol meleg szeretetet talál. G. Hajnóczy Rózsa
6. Hát nem igazi őszi nap van? Épp az a csendes melankólia, melyet úgy szeretek - mely harmóniát teremt élet és természet között. A madarak már hazaútjukról tanácskoznak, a fák felöltik a hervadás lázas, avagy épp halovány színeit, és kezdik behinteni a földet, hogy az ember még lépteivel sem zavarná meg föld és lég pihenését, míg olyan illatot árasztanak, mely tökéletes enyhszer a nyugtalan léleknek. Pompázatos ősz! Egész lelkem rabul ejti, s ha madár lehetnék, mindenütt az ősz nyomában szállnék a világban. George Eliot
7. Az élet (...) olyan, akár egy madár, amely az esti sötétségből tûnik elő, átrepül a zsúfolt ebédlőn, majd egy nyitott ablakon át ismét a kinti éjbe távozik. Terry Pratchett
8. Valamennyien hazaszálló vándormadarak vagyunk. A lenti táj változik, a föld más, a felhők jönnek-mennek, alattunk országok, hegyek, mezők, erdők, tengerek maradnak el - végleges otthonunk nincs, sehol sincs, s ha valahol leszállunk, ott csak vendégek vagyunk, átutazók, mert tovább kell szállni. Müller Péter
9. "Milyen szép!" - gondolja az ember, ha egy pillangót lát. De abba már senki sem gondol bele, hogy milyen átalakuláson ment keresztül az a pillangó. Amikor a hernyó bebábozódik, nem tudja, mi történik vele, nem érti, mi változik meg. Azt hiszi, meg fog halni. Hogy vége a világnak. A metamorfózis fájdalmas. Hátborzongató ugrás az ismeretlenbe. A hernyó csak utólag döbben rá, hogy megérte. Emma Chase
10. Várom, hogy mozduljon a hajnal, friss lendülettel lépjen a világosság felé, a hajnal is vár engem. Farkasszemet nézünk. Tétovázunk, biztatgatjuk egymást. Nehéz az első lépés, csábító a kába álom. Szilágyi Domokos