A magányos, félre való élet, az elzárkózás a világtól elzár a gondolkodástól is.

Kapcsolódó idézetek

1. A magány nem más, mint félelem az élettől.
2. A bûntudat magányossá tesz, a bûntudat elszigetel.
3. Aki fél, az szakadatlanul önmagára gondol, és el sem tudja képzelni, hogy a dolgoknak megvan a maguk objektív menete. Emil M. Cioran
4. A magányos gondolkozás csomót köt az ember agyába. A magányos gondolkozásból képek születnek, bolondos kis képek. Virginia Woolf
5. A titok elszigetel, lehetetlenné teszi az érzelmi megosztást, kitárulkozást, mindazt, ami minden barátság, minden valamirevaló érzelmi kapcsolat alapja: egyszóval lelki magányra kárhoztat.
6. A magány rossz utakra vezérelheti az ember gondolatait. Nigel Forest
7. A szenvedés elkoptat reményt és hitet; magányos marad, nincs rá magyarázat. Albert Camus
8. Az életen túl nincs más, csak az emlékek nélküli sötétség, amelyből még a magány is hiányzik. Dean Ray Koontz
9. Aki nem képes magát kifejezni, nemcsak a világ, hanem önmaga elől is rejtve marad. Nicolás Gómez Dávila
10. Az élet szörnyûségeitől való félelem megrövidíti az életet.