A magyar ember nem olyan, mint a német, ki burgonyát eszik és a mellett stilszerû otthonnal bír, vagy mint a franczia, ki pot-au-feu-vel ebédel meg, de azt virággal ékes asztalnál költi el. A magyar embernek csak akkor jut eszébe a szép, ha nagyon is jóllakott a jóval.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember önmagában képtelen arra, hogy maradandóvá tegye az élet szépségeit. Hogy megfogja és kiértékelje azt, ami az életben szép, jó, kellemes és megnyugtató. Nem mintha nem látná meg. Meglátja, csakhogy nincs mit kezdjen vele. (...) Legalább két ember együttes érzése kell ahhoz, hogy a szép szép legyen, s az öröm öröm. Wass Albert
2. Az emberek (...) hasonlítanak a borokhoz és az ételekhez. Ezek közül is a kellemest gyorsan megismerjük, ám egy idő múlva ez már kellemetlen és nem édes a számunkra; az emberek esetében ugyanígy van ez. Azt ugyanis, hogy valami feltétlenül kellemes, a végén és egy idő múlva kell meghatározni. Arisztotelész
3. Nemcsak abban áll a magyar szakácsmûvészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy "de már ebből eszünk!" Jókai Mór
4. Visszatérve az emberekre, vagyis énrám: nem is oly nagy baj, hogy nincs filozófiám. Annyi mindenem nincs! (...) Az a fontos, hogy a sör legyen elég hideg, legyen az embernek tiszta inge, a bécsi szelet mellé legyen citrom, a felesége örüljön az új blúzának, a nap süssön, de módjával, járjon a szellő... néha egy futó zápor permetezzen be minket... Petri György
5. A magyar pénzt "keres", a német pénzt "érdemel" (Geld verdienen), a francia pénzt "nyer" (gagner d`argent), az amerikai pénzt "csinál" (to make money). Tökéletesen jellemző kifejezések. A szegény magyart mintha látná az ember, hogyan keresi a pénzt, melyik bokorban találhatná meg; a jámbor németet, ahogy izzad, dolgozik kézzel-lábbal, míg megérdemli azt a pénzdarabot; a könnyûvérû franciát, ahogy kockáztat és nyer, ha akad egy másikra, aki veszít; míg a nehézvérû jenki ül egyhelyben, s a körmét faragva csinálja a pénzt. Jókai Mór
6. Az idevalósi emberek (...) sokkal komolyabban, sokkal mélyebben élnek, s nem annyira a felszínen, a változatosságban s a léha külsőségekben, mint a városiak. Itt el tudnék képzelni egy egész életre szóló szerelmet is; mindmáig meg voltam győződve, hogy a szerelem egy évig sem tarthat. Ezek az emberek olyasvalakihez hasonlítanak, aki előtt csak egy tál étel áll: ennek fog neki minden étvágyával, s el is fogyasztja becsülettel; a városiak helyzete pedig olyan, mint azé, akinek egy francia szakács készítette ebédet szolgálnak fel. Élvezete talán éppoly nagy lesz, mint azé, aki egy tál ételt fogyaszt, de az egyes fogásokat, külön-külön, nem fogja túl nagyra becsülni. Emily Bronte
7. Az a szép, ha látjuk, hogy valakinek valamije nincs, ami pedig nekünk megvan, s ettől szenved; akkor mondhatjuk el: lám, én szerencsésebb vagyok, mint ő. Ugyanaz az eset, mint az egészségnél: csak akkor ismerjük fel értékét, ha betegek vagyunk. Donatien Alphonse Francois de Sade
8. Nekem minden szép, úgy tudom látni. Ha nem is látom rózsaszínûnek az eget, látom a fehér, hab alakú felhőket, meg ahogy a repülőcsíkok olyan formás x alakban keresztezik egymást. Ez mind szép. Csak jóllakjon az ember, evés után legyen mit innia, ivás után legyen alkalma lepihenni, pihenés után pedig megfogni a munkát. Mi kell még? Dobray Sarolta
9. A kultúra nem azt jelenti, hogy fogkeféd van és meg tudod indítani a gramofont. A kulturált ember látni és érezni tudja a szépet és a jót. Wass Albert
10. Az ember lelke könnyen jóllakik az elgondolással, de a test az olyan, hogy annak száját bé kell dugni, másképp jól nem lakik. Móricz Zsigmond