A matematika olyan, mint a zene, külön hallás kell hozzá, s hallása nem mindenkinek van.

Kapcsolódó idézetek

1. Midőn egy virtuóz muzsikus előadja a megtanult darabot, akkor azt mindenki, aki nem teljesen botfülû, képes élvezni. A muzsika élvezetéhez nem szükségesek előtanulmányok. A matematika azonban kizárólag úgy "élvezhető", ha megtanuljuk, hogy lehet életet lehelni a szimbólumokba. A matematikai mintázatok és struktúrák éppúgy az elmében találnak visszhangra, mint a zenei formák - az emberekben mégsem fejlődött ki semmiféle "matematikai hallás". A matematika csupán az "értelem szemével" látható. Keith Devlin
2. A zene - az érzékek matematikája; a matematika - az ész muzsikája. A kettő szelleme ugyanaz. A zenész érzi a matematikát, a matematikus gondolja a zenét. James Joseph Sylvester
3. A matematikát csak olyan ember tudja értékelni, aki ért is hozzá. Ha az ember nem élvezhetné a zenét anélkül, hogy ő maga is jól zenélne, a zeneszeretők száma drasztikusan csökkenne. Saharon Shelah
4. A matematika nem olyan, mint az élet, mert az életben nincsenek egyértelmû válaszok.
5. A matematika, olyan, mint a költészet: önmagáért való. De bármennyire eltávolodott az élettől, amelyből származott, mégis visszatér hozzá. Beke Manó
6. A matematika nem zene, amelynek a szépsége a széles körû nem muzsikus hallgatóságnak is örömet okoz. Abban az esztétikai élvezetben, amelyet a matematikai szépség idéz elő, csupán a szakemberek szûk köre részesülhet. Lev Szemjonovics Pontrjagin
7. A zene az érzelem matematikája, a matematika az értelem zenéje. James Joseph Sylvester
8. A matematika olyan játszma, ellentétben a sakkal, ahol visszavehetünk egy lépést. Csak az utolsó lépés számít. Erdős Pál
9. A zene nem matematika. A zene természettudomány. Addig kevergeted a dolgokat, amíg fel nem robbannak, vagy hihetetlen főzet nem lesz belőlük.
10. A matematikus is, a muzsikus is, végső fokon minden igaz mûvész, a dolgok belső absztrakt szépségét, harmóniáját, összefüggéseit igyekszik kifejezni. Mindegyik a maga nyelvén. A zenét sokan megértik. A matematikát kevesen. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének a matematikusnak ugyanolyan élményei az alkotás közben, ugyanolyan esztétikai élményei, mint amilyenek keletkeznek bennünk, ha valami nagyon szép zenemûvet hallgatunk, vagy amit átél a zeneszerző akkor, amikor rájön arra, hogy mi való ide, mi az az igazán szép. Alexits György