Ugrás a tartalomra
A matematikai tudás merőben különbözik minden más tudástól. A fizikai világról alkotott képünk talán mindig torzított lesz, de a matematikai igazságok sohasem azok. Ezek objektív, örök és szükségszerû igazságok. Egy matematikai képlet vagy egy tétel mindenkinek, mindenhol ugyanazt jelenti - lényegtelen, férfi vagy-e vagy nő, milyen a vallásod vagy a bőröd színe; és mindenkinek ugyanazt fogja jelenteni ezer év múlva is. És ami még nagyon fontos, hogy egy csapásra mindannyiunké. Senki sem szabadalmaztathat egy matematikai formulát, az mindannyiunk közös értéke. Nincs más a földön, ami ennyire mély és különleges - mégis mindenki számára könnyen elérhető. Szinte hihetetlen, hogy a tudásnak ilyen szinte kifogyhatatlan tárháza létezik.
Kapcsolódó idézetek
-
A matematikában, ha valami egyszer igaz, akkor az örökre igaz. Ez azonban azt is mutatja, hogy mi a különbség a való világ igazsága és a matematikai igazság között. A matematika számos tudományos elmélet alapját képezi. Ezeket a tételeket bebizonyították, mégis az ezekre épülő tudományról néha kiderül, hogy téves.
-
Az egyik ok, amiért a matematika rendkívüli tekintélyt élvez minden más tudomány előtt: tételei abszolút megbízhatóak és vitán felül állnak, miközben bármely más tudomány tételei bizonyos fokig vitatottak, s folyamatosan ki vannak téve annak a veszélynek, hogy az újonnan felfedezett tények fényében érvényüket vesztik. Mégsem kell irigyelniük a matematikust más tudományterületek kutatóinak, mert a matematika tételei nem valóságos objektumokra, csupán puszta képzeletünk tárgyaira vonatkoznak.
Albert Einstein
-
A matematika mindenütt jelen van. Megjósolja, esni fog-e az eső. Megmondja, hány óra és elárulja, mennyi pénzünk van. A matematika több, mint képletek és egyenletek. Ez tiszta logika. Racionalitás. Az emberi elme a legnagyobb rejtélyeket oldja meg a segítségével.
-
Nincs olyan absztrakt tudomány, mint a matematika, és nincs annyira univerzális tudomány, mint ugyancsak a matematika. Ott van mindenütt. És minél absztraktabb egy fogalom, annál univerzálisabb.
-
Minthogy a matematikai igazságok szükségszerû igazságok, a felfedező tényleges "információt" technikai értelemben nem kap. Minden információ ott van az egész idő alatt. Csak össze kell a dolgokat hozni és "látni" a választ!
Roger Penrose
-
A matematikusok is szoktak hibázni. Néha nem értünk egyet, hogy helyes-e egy bizonyítás. A matematikában nem létezik abszolút bizonyosság. Csak virtuális bizonyosság van, mint az élet bármely más területén.
-
A megismerés, a megérzés, az alkotás öröme a tudományokban közös. Az igazság megtalálásának módja különböző. A matematikában szigorú logikai következtetés során lesz egy sejtés igazolásából vagy annak cáfolatából tétel. Itt a szobában ülve, a külvilágtól függetlenül eldönthetem, igaz vagy sem. Ez önmagában is vonzó, hiszen a világban annyi minden bizonytalan.
T. Sós Vera
-
A matematikának a természettudományok terén való hasznossága a csodával határos. Nincs is rá racionális magyarázat. (...) Mert semmiképpen sem természetes, hogy legyenek "természeti törvények", és még kevésbé kézenfekvő, hogy az ember felfedezhesse őket. (...) Az a tény, hogy a matematika nyelve alkalmas a fizikai törvények megfogalmazására, csodálatos ajándék, amelyet soha nem leszünk képesek igazán megérteni vagy kiérdemelni.
Wigner Jenő
-
A világunk minden vetületének feltérképezéséhez szükséges a matematika. Az egyenletek és az összefüggések csodásak, olyanok, mint egy zenei kompozíció. Általuk ismerhetjük meg az élet ismeretlen részeit.
-
A matematikatudás olyan, mint egy röntgenszemüveg - segítségével felfedezheted a világ zavaros és kaotikus felszíne alatt rejtőző struktúrákat. A matematika tudománya segít, hogy ne tévedj a dolgok megítélésében, módszerei és lehetőségei évszázadok kemény munkájával, viták kereszttüzében kristályosodtak ki. A matematika eszközeinek birtokában mélyebben, logikusabban és teljesebben értheted meg a világot.
Jordan Ellenberg