Minthogy a matematikai igazságok szükségszerû igazságok, a felfedező tényleges "információt" technikai értelemben nem kap. Minden információ ott van az egész idő alatt. Csak össze kell a dolgokat hozni és "látni" a választ!

Kapcsolódó idézetek

1. A matematikai tudás merőben különbözik minden más tudástól. A fizikai világról alkotott képünk talán mindig torzított lesz, de a matematikai igazságok sohasem azok. Ezek objektív, örök és szükségszerû igazságok. Egy matematikai képlet vagy egy tétel mindenkinek, mindenhol ugyanazt jelenti - lényegtelen, férfi vagy-e vagy nő, milyen a vallásod vagy a bőröd színe; és mindenkinek ugyanazt fogja jelenteni ezer év múlva is. És ami még nagyon fontos, hogy egy csapásra mindannyiunké. Senki sem szabadalmaztathat egy matematikai formulát, az mindannyiunk közös értéke. Nincs más a földön, ami ennyire mély és különleges - mégis mindenki számára könnyen elérhető. Szinte hihetetlen, hogy a tudásnak ilyen szinte kifogyhatatlan tárháza létezik. Edward Frenkel
2. A matematikai valóság nem helyezhető el térben és időben. Lehetőséget ad arra - ha valakinek megadatik, hogy felfedheti akár a legapróbb részét -, hogy átéljük az időtlenség keltette különleges örömöt. Alain Connes
3. Az igazságnak a tudomány bármely területen történő felfedezését egy kirakós játék darabjainak összeállításához lehetne hasonlítani, az egyes elemek pedig a megfigyelések, tanulmányok, adatpontok. Ezek összeillesztése közben a kirakós megoldása egyre könnyebbé válik, amint a teljes kép - esetünkben az igazság - előbukkan.
4. A világ a gyors kérdéseire gyors választ vár, miközben a matematika másként mûködik. Szeret az érdekes problémákon évtizedekig eldolgozgatni, míg végre ki meri jelenteni, hogy megértette és megoldotta. Lovász László
5. A matematika igazságainak állandóságában igenis ott a megnyugvás - az önkényesség hiányában, a többértelmûség kiküszöbölésében. A tudatban, hogy a megoldások talán nehezen elérhetők, de lehetségesek. Ott vannak és várnak, csak néhány krétavonással odébb. Más szóval semmiben sem hasonlít az életre. (...) Az életben a kérdésekre vagy nincs válasz, vagy csak zavaros válasz van. Khaled Hosseini
6. A matematikában, ha valami egyszer igaz, akkor az örökre igaz. Ez azonban azt is mutatja, hogy mi a különbség a való világ igazsága és a matematikai igazság között. A matematika számos tudományos elmélet alapját képezi. Ezeket a tételeket bebizonyították, mégis az ezekre épülő tudományról néha kiderül, hogy téves.
7. A tények előbb vagy utóbb, de mindig győznek, hiszen a tények mögött számok rejtőznek. Az új tudományos felfedezések is csak akkor győzhetnek, ha számokká redukálhatók. Kroó Norbert
8. A keresztyén igazságok, mint minden erkölcsi és vallási igazság, olyan jellegûek, hogy azokat nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel bizonyítani, mint a számtan vagy a fizika tételeit. A matematikai, a logikai, a történelmi igazságok felépítése olyan, hogy azok minden gondolkodó ember számára kétségtelenül elfogadhatóak. Az erkölcsi és vallási igazságok ellenben nem ilyenek. Csak ha benne él az ember (az erkölcsi és a vallási világban), akkor nyeri el azokat a bizonyítékokat, amelyek az erkölcsi és a vallási igazságok érvényességét tanúsítják. Azt az embert, aki nem él erkölcsösen, nehéz meggyőzni az erkölcsi igazságokról. Még azt az elemi igazságot is könnyen kétségbe vonhatja, hogy a jó és a rossz között különbség van. Ole Hallesby
9. A matematika formailag helyes módszer, és egy tétel helyesen állítja, hogy bizonyos feltevésekből meghatározott következtetések adódnak: nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy valótlan feltevésekből valótlan következtetésekre jutunk. A probléma abból adódik, hogy a feltevések gyakran hamisak, de jól el vannak rejtve, nem könnyû tehát felismerni őket; és hogy a - szintén téves - eredményeket egy tételből levont helyes következtetésnek tüntetik fel. Giorgio Parisi
10. A szép bizonyítás lényegre törő és egyértelmû, mint a szép bírói ítélet. Csak kisszámú alapelvet használ, bár azokat a matematika hatalmas univerzumából választja ki, és viszonylag kis lépések rövid sorozatával nagyszerû és új általános igazságot vezet le: olyan igazságot, ami teljesen bizonyítható, megrendíthetetlenül abszolút érvényû egy olyan teremtett világban, ahol nagyon kevés megdönthetetlen, abszolút igazság létezik. Hanya Yanagihara