Ugrás a tartalomra
"A megöregedett és megifjodott kontinens felett" mint valami óriási szivárvány ível végig a világ leggazdagabb dallamkultúrája, a Közép-tenger klasszikus zenéje, a gregorián ének. Minden dallamszövés forrása és mintaképe, telített bőség, túlcsorduló gazdagság ez a melodika, kisajtolt nedve elvirult világtájaknak, ezredéves szüret. Birodalma az emberi hang természetes dallamosságában gyökerező, örök törvények szerint tenyésző-hullámzó melódia-erdő, az egyszólamú zene legdiadalmasabb kivirágzása.
Kapcsolódó idézetek
-
A zene a világ legegyetemesebb nyelve.
-
A zene az a titkos nyelv, melyen a fák, az állatok és az emberek egykor, a boldog ősidőkben, beszéltek egymással, ez az a nyelv, melyen a költők beszélnek, ezt halljuk egyre jobban, egyre gyakrabban, nemcsak az erdőkben, réteken és tengerparton, hanem akkor is, ha regényt vagy színdarabot veszünk a kezünkbe. Mindenből zene árad, mindent ezen a mágikus ősnyelven keresztül értünk csak meg.
-
A világ hárfákkal van tele, és mindegyik különböző dallamot játszik. Ezek a dallamok mind összefonódnak, és egy kivételes dallam születik. Ezért olyan gyönyörû a világ.
-
Mélyebb zenei mûveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.
Kodály Zoltán
-
A harmónia a mindenség mélyén lapuló állandó melódia.
Rejtő Jenő
-
Van a hétköznapi zene, amely körülvesz bennünket, amely kellemes a fülünknek, divatos, és van a zene fölötti zene, melyet később, nem véletlenül, abszolút zenének is hívnak. A magas, elitzene a történelmen, sőt, az időn is kívül áll.
Pintér Tibor (zeneesztéta)
-
Az idő a bolygók zenéje.
-
Megtanultam
másképp nézni a Természetre, mint a
gondtalan ifjú; s kihallom belőle
az emberiség csöndes, bús zenéjét:
nem durva, sértő, de van ereje,
hogy tisztítson, legyőzzön. Szellemet
láttam meg benne, nagy eszmék vidám
izgatóját; valami áthatóbb,
fenséges értelmet, melynek lakása
a naplementék tündöklése és
az élő szél s a kerek óceán
és a kék ég.
William Wordsworth
-
Egy gyermek, apja törött hangszerével rég elfeledett dallamokat játszana. De néma marad a furulya, és a gyermek szíve nem szabadul. Fénylő forrás ered lelkéből, éteri dallam. (...) A víz elmossa a múltat, mossa, mossa, mossa... amíg újra tiszta lesz.
-
Légy hasonló az égen szálló madárhoz... aki a törékeny gallyon megpihenve átéli az alatta tátongó mélységet, mégis vígan énekel, mert bízik szárnyai erejében.
Victor Hugo