Van a hétköznapi zene, amely körülvesz bennünket, amely kellemes a fülünknek, divatos, és van a zene fölötti zene, melyet később, nem véletlenül, abszolút zenének is hívnak. A magas, elitzene a történelmen, sőt, az időn is kívül áll.

Kapcsolódó idézetek

1. A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetûnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet. Kodály Zoltán
2. Mi is a zene? Ez a kérdés órákon át foglalkoztatott, mielőtt múlt éjjel nyugovóra tértem volna. Maga a zene létezése is csodálatos dolog, mondhatni maga a csoda. A gondolat és a tünemények között elterülő birodalom. Mint egy megfoghatatlan közvetítő közeg, szellem és anyag közt lebeg testetlenül, mindkettőhöz kötődve, mégis különbözve azoktól. Szellem, de szellemként kötődik az idő mérhetőségéhez. Anyag, ám anyagként nélkülözi a teret. Heinrich Heine
3. A zene költői állapot. Ugyanakkor a zene nagy fegyelem is. Szerkezet, összhang, amitől ha eltérünk, összeomlik. Egyszerre kinyit, a hisztériáig felhevít, ugyanakkor fegyelmez. Csukás István
4. A zene olyan, mindent átfogó elmélyedést adhat, amelyen belül néhány pillanatig úgy érezzük, mintha túlléptünk volna az időn. Brian Greene
5. A zene időeleme csupán egyféle: az emberi, földi idő egy körülhatárolt részlege, amelybe ömlik, s kimondhatatlanul megnemesíti, felmagasztosítja. Az elbeszélésnek ezzel szemben kétféle ideje van: először a sajátja, a zenei, reális ideje, amely lefolyását, megjelenését lehetővé teszi, másodsorban azonban a tartalmáé, s ez az idő perspektivikus, mégpedig olyan változó mértékben, hogy az elbeszélésnek ez az imaginárius ideje megközelítően vagy teljesen egybeeshet zenei idejével, de csillagtávolságban is lehet tőle. Thomas Mann
6. Mi a zene? Egy ismerős érzés? Egy biztos pont? Egy jó barát vagy egy belső hang? Mi a zene? Törékeny fájdalom? Visszhangzó bánat? Hangos együttérzés vagy ragályos öröm? (...) A zene mindenkinek mást jelent. Mindenkinek máshogy fontos, de mindenkinek fontos, mert a zene ott lakozik mindenkiben. Hajnóczy Soma
7. A zene a legtitokzatosabb és legemelkedettebb dolgokat is elmondja, amit a lélek érez és megálmodik. Az eszmék és érzések magasabb rendjét fejezi ki, mint az emberi szó. A végtelent tárja fel. George Sand
8. A zene híd. (...) Összeköti az embereket valami feljebbvalóval, a zene kimondja azt, ami kimondhatatlan.
9. A zene minden más mûvészettel ellentétben az időben szerveződik, a megszólalástól az eltûnésig tart, e kettő között feszül. Schiff András
10. A zene az a titkos nyelv, melyen a fák, az állatok és az emberek egykor, a boldog ősidőkben, beszéltek egymással, ez az a nyelv, melyen a költők beszélnek, ezt halljuk egyre jobban, egyre gyakrabban, nemcsak az erdőkben, réteken és tengerparton, hanem akkor is, ha regényt vagy színdarabot veszünk a kezünkbe. Mindenből zene árad, mindent ezen a mágikus ősnyelven keresztül értünk csak meg.