Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A megszokott, természetes környezetből kiszakadni egy kicsit olyan élmény, mint amiről a sztratoszférát megjárt ûrhajósoktól hallunk: visszatérve másként látják az őket körülvevő természetet és embereket, az élet apró-cseprő dolgait, mint annak előtte. Lenyûgöző érzés ez, melynek azonban egy adag búskomor nosztalgia ad némi keserû utóízt.

💍 Feleség 💔 Kapcsolat vége
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A Földön úgy érzik az emberek, hogy az a világ közepe. Minden fölötted boltozódik, és minden körülötted forog, a síkság végtelennek látszik, és feledteti, milyen apró ez a bolygó a valóságban. Az ember tudatában helyet kell kapni a felismerésnek, hogy mennyire egyszeri ez a mi létünk, és milyen aprók vagyunk a mindenséghez képest. Az ûrhajózás egy új gondolkozás kezdete lehetne, amely a tudás mellé megadná az érzést: egy bolygó lakói vagyunk.
  2. Az emberekben él a vágy, hogy bejárják a földet. Mászunk, járunk, aztán futunk, mindezt azért, hogy egyre messzebb kerüljünk attól a helytől, ahonnan jöttünk: otthonról. Tapasztalatból tudom, milyen csodálatos érzés, amikor megváltozik a környezetünk, és most azt is tudom, hogy otthon maradni, hagyni másokat elmenni, maga is egy fantasztikus utazás. Mert amikor elengedünk valamit, helyet teremtünk valami egészen másnak (...), valaminek, amit nem vártunk (...), valaminek, amitől az otthonunk váratlan kalandnak tûnik, utazásnak, ahol minden sarkon új kincsek várnak, ahol a világ a teljes bonyolultságában eljön a lakásunkba, mert a végén az erő nem csak azokkal van, akik elmennek, de benne van abban is, amit maguk után hagynak.
  3. Nyaralás alatt nem a szentség és az isteni jövőbe látás érzése tölt el bennünket, hanem valami még annál is nagyszerûbb - maga a lehetőség, hogy másként erezzünk, mint otthon. Olyan, mintha az, hogy a világ egy adott pontjára utaznánk, feljogosítana bennünket arra, hogy boldogabbnak és elevenebbnek érezzük magunkat.
  4. Az utazás távolságot teremt, és kibillent a közvetlenség biztonságot ígérő közelségéből. Kérdéseket vet fel, és kétségeket ébreszt nem csak a látottakkal, hanem saját látásmódunkkal, önnönmagunkkal szemben is. Lehetőséget ad a rácsodálkozásra, az elemi felismerésekre, a világ csodáján érzett ámulatra.
  5. Nagyszerû dolog, ha az embernek megadatik, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön éljen, hiszen kinyílik a világ, egy ilyen élmény után egészen máshogy értékeli nem csak azt, ami kint van, hanem azt is, ami itthon van. Sokkal elfogadóbb lesz az ember, el tudja képzelni, hogy valami nem úgy van, ahogy mi megszoktuk, lehet az másként is. Márki-Zay Péter
  6. Már el is felejtettem, hogy milyenek az egyszerû emberek, kimeredt szemmel néztem, ahogy egy öregúr némán napfürdőzött egy padon, egy asszony a bevásárlását végezte, egy fiatal pár ölelkezve sétáltatta a kutyáját. Ezek a szimpla dolgok elvesznek a börtönben. Úgy éreztem magam, mint turista egy távoli országban, vagy ûrhajós egy idegen planétán. Nelson Mandela
  7. Amikor azt tapasztalod, hogy kilógsz a környezetedből, elszakadsz a megszokott nézőponttól, kissé eltorzulhat a perspektívád - olyan ez, mint amikor az üzenetrögzítőből hallod a saját hangodat. Majdnem olyan, mint találkozni egy idegennel, vagy felfedezni egy képességet, amiről nem is sejtetted, hogy a birtokában vagy. Saul Hudson
  8. Adódnak pillanatok, amelyek valahogy másmilyenek: szokatlanok, intenzívebbek és inspirálóbbak. De azt nem tudjuk, mi ez az érzés, hogyan tehetnénk maradandóvá, és amikor vége, ott maradunk kielégítetlenül, nyugtalanul, mert az élet már megint a szokványos mederben folyik. Újragondoljuk, milyen rejtélyek veszik körül életünket ezen a bolygón. Átéljük ezeket a titokzatos véletleneket, és ma még nem értjük ugyan őket, mégis tudjuk, hogy valóságosak.
  9. Szeretném egyszer látni kívülről, föntről, hogy miféle settenkedő módban, milyen kacskaringós utakon érkezik el hozzám az a pillanat, amikor - sokszor mélyen fájdalmas élményként, de mégis visszavonhatatlanul - lemondok valamiről, feladok valamit, talán legpontosabban úgy mondhatom, hogy elveszítek valamit.
  10. A mindennapiságból való kikerülés meglöki az ember agyát, nem megvilágosul, ezt hagyjuk meg a metatérben utazgató ezoterikusoknak, hanem világosabban lát dolgokat és problémákat. A bőrödön érezni a szegénységet más, mint a Spektrum tévén nézni, a moszkvai mágnások elsuhanó autóit látni más, mint olvasni róluk a hírekben, Párizs gettónegyedeiben járva pedig szinte tapinthatóvá válik, mit jelent a modern kori népvándorlás. A helyváltoztatás kizökkent a megszokott köreidből, nem csak testben, gondolkodásban is. Háy János
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat