Ugrás a tartalomra
Amikor azt tapasztalod, hogy kilógsz a környezetedből, elszakadsz a megszokott nézőponttól, kissé eltorzulhat a perspektívád - olyan ez, mint amikor az üzenetrögzítőből hallod a saját hangodat. Majdnem olyan, mint találkozni egy idegennel, vagy felfedezni egy képességet, amiről nem is sejtetted, hogy a birtokában vagy.
Kapcsolódó idézetek
-
Vannak olyan helyzetek, amiket nem tudunk befolyásolni, ilyenkor a perspektívaváltás segíthet, hogy képesek legyünk a dolgokat bizonyos távolságból szemlélni, vagy azokra a dolgokra koncentrálni, amikre befolyással bírunk, ahelyett, hogy a körülmények áldozatának érezzük magunkat.
Al Ghaoui Hesna
-
A szemlélődésnek számos aspektusa van: amikor másokat figyelsz, te magad kissé magasabb rendû, távoli kívülálló vagy. Ha felülről nézed a dolgokat, rájössz, hogy aki veled üvöltözik, valójában az apjára vagy az anyjára haragszik, te csak véletlenül kerültél az útjába.
Aharon Appelfeld
-
Talán nem tetszik, de néha fontos, hogy megálljunk egy pillanatra, elvonatkoztassunk a dolgoktól, és lássuk a teljes képet. Valójában rájönni arra, hogy eddig mindent rosszul láttál, felszabadító érzés lehet, és hirtelen észreveszel új perspektívákat, új lehetőségeket, amiket eddig észre sem vettél.
-
A csend varázslatos és kellemes és olyan valószerûtlen. És még ha az élet nem is tartóztatható fel, néha elcsendesedik, és olyankor úgy néz ki, mintha megállna, mintha szünetet tartana. És ezekben a pillanatokban az ember úgy látja a saját életét, mintha távcsövön keresztül nézné. Attól függően, hogyan tartja a kezében, átfogó képet kaphat, vagy éppen az apró részletekbe tekinthet bele. És csodálkozhat. Vagy kétségbeeshet. Fellélegezhet. Gratulálhat magának. Minden lehetséges.
-
A megszokott, természetes környezetből kiszakadni egy kicsit olyan élmény, mint amiről a sztratoszférát megjárt ûrhajósoktól hallunk: visszatérve másként látják az őket körülvevő természetet és embereket, az élet apró-cseprő dolgait, mint annak előtte. Lenyûgöző érzés ez, melynek azonban egy adag búskomor nosztalgia ad némi keserû utóízt.
-
Periférián lenni, kívül lenni, oldalnézetből vagy alulnézetből látni a világot, a társadalmat, saját életünket, azt is jelenti, hogy az ember sok tekintetben élesebben lát, mint amikor elfogadja a kész sablonokat, bevett nézeteket.
-
Teljesen máshogy fest a helyzet akkor, amikor valaki felülről, egy bizonyos távolságból figyeli a háborúskodás különböző állomásait, a hadmûveleteket, a politikusok szólamait - és megint más, amikor "szemmagasságban forgat", és elmegy egyszerû emberekhez, családokhoz, velük tölteni egy napot. Meghallgatja azok véleményét és élményeit, akiknek nem hallani a hangját a konfliktusról szóló hírek óriási zajában. Ilyenkor lehet igazán átérezni, hogy minden meggyilkolt emberrel, kisgyerekkel, anyával, apával valóban egy világ vész el.
Al Ghaoui Hesna
-
Abban a pillanatban, hogy csalódsz, meg kell vizsgálnod saját magadat, hogy mi történt (...), és egyszer csak ott maradsz tök egyedül. És amikor egyedül vagy, az egy izgalmas felismerés és lehetőség arra, hogy kommunikálj saját magaddal és egy szintet lépjél.
-
Segít, ha az ember ugyanazt a történetet más nézőpontból hallja. Néha nem tûnik ugyanannak az információnak, amikor más szájból hallani.
-
Időnként, ha megnézünk valakit, új szemszögből látjuk meg: a közelség csalóka dolog, és másnak láthatjuk, mint aki.