A mennyiség számít, nem a kalória. Akkora térfogatú ételt fogunk enni, amekkorát szeretnénk, nem pedig annyi kalóriát, amennyit elterveztünk. Ha egy adott mennyiségû étel kalóriaértékét megdupláznánk, akkor sem panaszkodna senki, hogy nem bírja megenni az egészet. Ha pedig megfeleznénk, ugyanúgy nem reklamálna senki, hogy még mindig éhes. Mindkét esetben jóllakna. Sosem kalóriákat fogyasztunk, hanem mennyiséget.

Kapcsolódó idézetek

1. Az anyagcserénk hatékony: ha a testünknek sok táplálékot kell elégetnie, gyorsabban égeti zsírtartalékainkat, ha kevesebb étel áll rendelkezésére, takarékra áll, lassabban és nagyobb hatékonysággal éget. Ez a hatékonyság segített őseinknek túlélni az ínséges időket és a teleket. Ugyanez viszont nem segíti a modern koplalót. Ha túl keveset eszünk, testünk túlélő üzemmódra kapcsol, és még nehezebb elégetni a fölösleges kilókat.
2. Nem az elfogyasztott étel mennyisége, hanem annak a minősége fontos.
3. A táplálkozás részben már inkább intellektuális, semmint pusztán ösztönös tevékenységgé vált. Sokan közülünk kalóriákban, az adagok méretében, jó és rossz élelmiszerekben, vitaminokban és más egyebekben gondolkodnak. Számos ember számára szinte elképzelhetetlen az a megközelítés, miszerint inkább az ösztönöktől vezérelve táplálkozzon (ahogyan a tehén teszi).
4. Bármilyen diéta, amely az igazán kedvelt ételek elhagyásán alapul, csak ideiglenesen mûködhet. Mindaz az étel, amit nem eszünk meg, kísérteni fog. Amint a diéta véget ér - akár azért, mert feladjuk, akár, mert pillanatnyi sikert értünk el -, kétszer akkora hévvel vetjük magunkat kedvenc ételeinkre. Amekkora áldozatot hoztunk, annyit pótolunk be.
5. Ha valaki a szokásosnál többet eszik egy falattal, nem érzi, hogy több volna; ha kevesebbet eszik egy falattal, nem érzi, hogy kevés volna. Jü Hua
6. Az evés olyan, mint a bevásárlás: minél tovább maradunk a boltban, annál többet vásárolunk. Azaz, minél tovább maradunk az asztalnál, annál többet eszünk.
7. Ha szomorúak, lehangoltak vagyunk, agyunk olyan jelzéseket küld a szervezetünknek, mintha fáradtak és kimerültek lennénk. Ha pedig fáradtak és kimerültek vagyunk, mire van szükségünk? Hát energiára. És honnan szerezhetünk energiát? Persze, hogy az ételekből! A magas kalóriatartalmú ételek ráadásul beindítják az agy jutalmazó- és örömszerző rendszerét. Ezért nem hallunk sohasem a "vigasztaló salátáról".
8. Ha úgy élek, hogy állandóan számolom a kalóriákat, olvasom az életmódra szerkesztett tanácsokat, akkor hol marad az élet élvezete? Próbáljuk meg élvezni az életünket. Megtalálni az arany középutat.
9. Az egészséges és nem egészséges táplálkozás közötti határvonal nem az állati/növényi élelmiszerek között húzódik meg. Ha ilyen polaritásban kezeljük az étrendet, akkor egyszerûen egy szakmaiatlan, hamis dilemmát generálunk, ami nem összeegyeztethető a táplálkozástudománnyal.
10. Az, amit a mérleg mutat, az nem is a súlyunk, hanem a tömegünk. (...) Milyen lehet egy súlyos tömegbaleset? Negyven ember egyszerre frontálisan meghízik? Békés Márta