A táplálkozás részben már inkább intellektuális, semmint pusztán ösztönös tevékenységgé vált. Sokan közülünk kalóriákban, az adagok méretében, jó és rossz élelmiszerekben, vitaminokban és más egyebekben gondolkodnak. Számos ember számára szinte elképzelhetetlen az a megközelítés, miszerint inkább az ösztönöktől vezérelve táplálkozzon (ahogyan a tehén teszi).

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor az életed múlik rajta, meg kell tanulnod másképp gondolni a táplálékra. Az evés többé nem csupán az ízekről szól, hanem arról, hogy miből nyerhetsz energiát, üzemanyagot - végső soron életet. Bear Grylls
2. A mennyiség számít, nem a kalória. Akkora térfogatú ételt fogunk enni, amekkorát szeretnénk, nem pedig annyi kalóriát, amennyit elterveztünk. Ha egy adott mennyiségû étel kalóriaértékét megdupláznánk, akkor sem panaszkodna senki, hogy nem bírja megenni az egészet. Ha pedig megfeleznénk, ugyanúgy nem reklamálna senki, hogy még mindig éhes. Mindkét esetben jóllakna. Sosem kalóriákat fogyasztunk, hanem mennyiséget.
3. Gondolhatunk az érzésekre úgy is, mint az "agy táplálékára"; ezek szolgáltatják a test és az elme irányításához szükséges tudást... Az étel táplálja a testet, de ehhez meg kell emészteni... ám jól szervezett szenzoros folyamatok nélkül az érzések nem emészthetők meg, és nem táplálhatják az agyat. Jean Ayres
4. Az étel természeténél fogva meghatározhatatlan valami. Inkább fogalom, semmint anyag, az étel a kielégülés eszméje, messze nagyobb hatalmú, mint a kielégülés maga, ezért is gyakorolhat a diétázás akkora befolyást, mint a vallás vagy a politikai fanatizmus. Nem az étel ellenállhatatlan finomsága késztet bennünket arra, hogy még többet együnk belőle, hanem éppen a jutalmazásra való alkalmatlansága. A táplálkozás legpompásabb élménye a köztesség: emlékezni az utolsó falatra, és előre örülni a következőnek. A dolog voltaképpeni evés része szinte meg sem történik. Ez a beteljesülésre való csaknem teljes képtelenség teszi olyan tantaluszi kínokat okozóvá, és egyben olyan veszélyessé is az asztali örömöket.
5. Fontos cél a helyes táplálkozás, de ez a cél legtöbbünknek ijesztő - olyan örömtelennek tûnik. Ám az "előnyösebb" táplálkozás megvalósítható. Míg a "helyes" táplálkozás hosszú távú cél, az "előnyösebb" kialakításához azonnal hozzáfoghatunk.
6. Bizonyos, hogy mióta csak növényekkel táplálkozom, több, gazdagabb, finomabb ízeket érzek, ínyem fogékonyabb az ingerek felvételére, élvezőképességem növekedett, s én csak ezért is ragaszkodom eddigi étrendemhez. Aztán tapintatom is tiltakozik az ellen, hogy olyasmit megegyek, ami valaha élt-mozgott, mint én. Ember és állat között semmi lényegbevágó különbséget nem tudok. Az a tétel, hogy az ember nem testvére az állatoknak, éppannyira megdőlt, mint az, hogy a Nap forog a Föld körül. Aki tehát állatot eszik, az egész nyugodtan embert is ehetik. Kosztolányi Dezső
7. Az ételek nagyon sok érzelmet hordoznak. Az étkezés nem csak a túlélésről szól, hanem egy örömforrás is.
8. Modern, pörgős, anyagias társadalmunkban sok ember elidegenedett a táplálékától, és nem gondol arra, hogy a növények is élőlények, de hitem szerint ahogy egyre többen foglalkozunk saját élelmiszerünk megtermelésével, és azzal, hogy betakarítsuk, majd asztalunkra juttassuk őket, a növényvilággal való szoros kötelékünk valamelyest újra kialakul majd. Jane Goodall
9. Az étkezési tanácsok sokszor homályosak, nehéz követni őket. Megtartani még nehezebb. Az egyszerû és jól követhető tanácsok ritkák, nem utolsósorban azért, mert minden embernek megvan a maga egyéni anyagcseréje, saját testmérete és számításba veendő betegségtörténete. A tanácsok inkább elnagyolt, általános irányvonalakat jelentenek, amelyeket követhetünk. Ezenkívül keveseknek van idejük arra, hogy részletesen átgondolják az étrendjüket. Az evés bonyolult tudomány.
10. Az egészséges és nem egészséges táplálkozás közötti határvonal nem az állati/növényi élelmiszerek között húzódik meg. Ha ilyen polaritásban kezeljük az étrendet, akkor egyszerûen egy szakmaiatlan, hamis dilemmát generálunk, ami nem összeegyeztethető a táplálkozástudománnyal.