Ha szomorúak, lehangoltak vagyunk, agyunk olyan jelzéseket küld a szervezetünknek, mintha fáradtak és kimerültek lennénk. Ha pedig fáradtak és kimerültek vagyunk, mire van szükségünk? Hát energiára. És honnan szerezhetünk energiát? Persze, hogy az ételekből! A magas kalóriatartalmú ételek ráadásul beindítják az agy jutalmazó- és örömszerző rendszerét. Ezért nem hallunk sohasem a "vigasztaló salátáról".

Kapcsolódó idézetek

1. Gondolhatunk az érzésekre úgy is, mint az "agy táplálékára"; ezek szolgáltatják a test és az elme irányításához szükséges tudást... Az étel táplálja a testet, de ehhez meg kell emészteni... ám jól szervezett szenzoros folyamatok nélkül az érzések nem emészthetők meg, és nem táplálhatják az agyat. Jean Ayres
2. A fáradtság, meglehet, zavarja az agyunkat a munkában, a vékonybelünk viszont nagyszerûnek találja. Õ ugyanis akkor tud leghatékonyabban dolgozni, ha kellemesen ellazulunk. Ekkor áll ugyanis a rendelkezésére a legtöbb energia, és a vér nincs tele stresszhormonokkal. A nyugodtan olvasgató ember emésztési ügyekben sikeresebb, mint a feszült topmenedzser.
3. Nyilván léteznek olyan korlátok, amelyek behatárolják testi képességeinket, de ezeket nem a fáradt izmok állítják fel, hanem az agy már jóval előbb közbeszól azzal, hogy kimerültséget éreztet velünk, és kényszerít minket a mozgás befejezésére, mielőtt a perifériáról érkező jelekből károsodást észlelne. Magyarán a fáradtság nem fizikai esemény, hanem érzés vagy érzelem, amelyet agyunk idéz elő annak érdekében, hogy a katasztrofális sérüléseket megelőzze.
4. A mennyiség számít, nem a kalória. Akkora térfogatú ételt fogunk enni, amekkorát szeretnénk, nem pedig annyi kalóriát, amennyit elterveztünk. Ha egy adott mennyiségû étel kalóriaértékét megdupláznánk, akkor sem panaszkodna senki, hogy nem bírja megenni az egészet. Ha pedig megfeleznénk, ugyanúgy nem reklamálna senki, hogy még mindig éhes. Mindkét esetben jóllakna. Sosem kalóriákat fogyasztunk, hanem mennyiséget.
5. Testünket durva anyagi táplálékkal kell fenntartani, ám amikor túl sokat eszünk, akkor maga az egészség fenntartásához szükséges anyag lesz a betegség és fájdalom forrása. Az olyan országokban, ahol kevés az élelem, az éhezés és éhínség okoz rengeteg szenvedést; azon országokban viszont, amelyekben ez bőségesen, számos tápláló változatban áll rendelkezésre, leginkább a túltáplálkozástól és az emésztési problémáktól szenvednek az emberek. Amikor éppen látszólag problémamentes egyensúly áll fenn, azt "egészségnek" nevezzük, ám ostobaság lenne azt hinnünk, hogy a betegségektől teljesen megszabadultunk, vagy valaha is megszabadulhatnunk. Az ilyesfajta test mindenféle nyavalyák táptalaja. Ha nem lennének betegségek, háborúk és éhínségek, akkor sem kerülhetnénk el a halált. A testnek az a természete, hogy felbomlik. Már a fogantatása pillanatától kezdve halálra van ítélve. Tendzin Gjaco
6. Nemcsak azért vagyunk manapság kimerültek, mert sokat robotolunk, hanem mert olyasmit csinálunk, amit nem szeretünk, és olyan légkörben élünk, amelyben nincs szeretet. Ha valamit szeretettel teszünk, észre sem vesszük, milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad. Fáradhatatlanná teszi az embert, feltölti erővel. Müller Péter
7. Az ünneplés egy jel. Az emberi agy a jutalmat visszajelzésként használja. Ha egy cselekvést vagy körülményt megünnepelnek, azt "előnyösnek" bélyegzi, és arra késztet, hogy a jövőben is hasonló helyzeteket keressünk. Ha egy nagy győzelem után megjutalmazzuk magunkat, az azt az üzenetet közvetíti az agyunknak, hogy ez a helyzet előnyös, hogy ebben a helyzetben akarunk lenni. Ami nagyon jó... mindaddig, amíg az erőfeszítéseinket is megünnepeljük. Julia Ravey
8. Ha valakiben rendkívül megnő a feszültség, az háborút jelent, a háború pedig rombolást, tehát az illető rombolja a testét. Ha az ember azért hízik, mert boldogtalan, a kaja az agyban fokozza az endorfintermelést, az endorfinok pedig relaxálnak, oldják a feszültséget. Csernus Imre
9. Igaz, hogy élelem nélkül nem élhetünk. Igaz, hogy az energia nagyon megkönnyíti az életünket és elveszi némely gondunkat. De ez csak egy kis része annak, ami a boldogsághoz kell. Wigner Jenő
10. A legnagyobb találmányokat és a legtöbb zseniális eredményt a tétlenségnek köszönhetjük, legyen az kényszerû vagy akaratlagos. Az emberi agy szívesen fogadja, ha kanalanként etetik meg vele mások gondolatait, de ha megfosztjuk ettől a tápláléktól, vonakodva ugyan, de elkezd önállóan gondolkodni - és ez a gondolkodás, hadd emlékeztessem rá, eredeti és ezért értékes eredményeket hozhat. Agatha Christie