Az anyagcserénk hatékony: ha a testünknek sok táplálékot kell elégetnie, gyorsabban égeti zsírtartalékainkat, ha kevesebb étel áll rendelkezésére, takarékra áll, lassabban és nagyobb hatékonysággal éget. Ez a hatékonyság segített őseinknek túlélni az ínséges időket és a teleket. Ugyanez viszont nem segíti a modern koplalót. Ha túl keveset eszünk, testünk túlélő üzemmódra kapcsol, és még nehezebb elégetni a fölösleges kilókat.

Kapcsolódó idézetek

1. Milliárdokat költünk a zsír elleni háborúra: kémiai fegyverek, sebészeti beavatkozások, átalakított életvitel, edzőgépek, kínos aprólékossággal kiszámított ételadagok. És minden erőfeszítés ellenére a zsír újra és újra visszatér. Hogy mi következik mindebből? Nem értjük magát az ellenséget! Az anyagcsere sokkal-sokkal bonyolultabb folyamat, mintsem hogy egyszerû kalória plusz-mínuszokkal le lehetne írni. A fenébe is, nem puszta kalóriaégető gépek vagyunk! Hanem igen összetett biológiai szervezetek bonyolult hormonháztartással, genetikával, baktériumflórával - s mindezek szerepet játszanak a tápanyagok feldolgozásában. Nyilvánvaló, hogy ha a zsírt kordában akarjuk tartani, a jelenleginél sokkal inkább meg kell értenünk a mûködését.
2. Ha szûkösek az élelmiszerforrások, azok, akik kevesebb kalóriával is fenn tudják tartani magukat - akik "takarékos üzemmódban mûködnek" -, a túlélés szempontjából előnyösebb helyzetben vannak. Ezért fejlődtünk hosszú időszakon át úgy, hogy állandóan élelmet kerestünk, és azt a lehető leghatékonyabban hasznosítottuk. Szûkös körülmények között be kellett érjük azzal, amit éppen találtunk. De ennek köszönhető az is, hogy sokan a bőség korában is habzsolnak. Rudi Westendorp
3. A mennyiség számít, nem a kalória. Akkora térfogatú ételt fogunk enni, amekkorát szeretnénk, nem pedig annyi kalóriát, amennyit elterveztünk. Ha egy adott mennyiségû étel kalóriaértékét megdupláznánk, akkor sem panaszkodna senki, hogy nem bírja megenni az egészet. Ha pedig megfeleznénk, ugyanúgy nem reklamálna senki, hogy még mindig éhes. Mindkét esetben jóllakna. Sosem kalóriákat fogyasztunk, hanem mennyiséget.
4. Sajnos, a testünk nem úgy mûködik, hogy ha valakinek már "nagyon kell fogynia", akkor gyorsabban fog fogyni, nem lesz természetes súlyingadozása, megtorpanása, botlása vagy visszaesése. A test nem viseli el a sürgetést, és a személyiség sem tud parancsra és határidőre változni.
5. A megfelelő tápláléknak köszönhetően sokkal magasabb kort élhetünk meg, a mainál ráadásul jóval egészségesebben. És ami még fontosabb: értelmet találhatunk a létezésünkben. Annak érdekében, hogy méltósággal öregedhessünk meg, a test, lélek és szellem számára ideális táplálékot kell bejuttatnunk a szervezetünkbe.
6. Van ám a szegénységnek sok előnye. Lelki: az az erő, szorgalom, akarat, ami nélkül nagyot nem mívelhetünk, ritkán van meg jólétben felnőtt gyermekben. Neki nincs miért küzdeni, mindent készen kap anélkül is. Testi: az egyszerû, szûkös táplálkozás hasznosabb a testnek, mint a gazdagok bő, kényes, válogatós étrendje. Kodály Zoltán
7. A test legtürelmetlenebbül mindig azt követeli, amire leginkább ráéhezett. A szellem, a lélek törvénye valahogy más; annak evés közben jön meg az étvágya. Ha azt koplalásra fogják, lassan az igények is elsorvadnak; éppen a koplalástól múlik el a szellemi éhségérzetünk. Fekete Gyula
8. A legjobb, ha a testünkre hallgatunk. Az a fő, hogy legyen időnk regenerálódni. Ha úgy érezzük, hogy testileg és lelkileg is kikészültünk, legközelebb tanácsos kicsit kevesebbet edzeni. Nicklas Brendborg
9. A test nem egy ernyedt zsák, amely passzívan állja az ütéseket, majd egyszer csak összecsuklik. A test válaszol; az elszenvedett károsodásokat megpróbálja kijavítani, vagy ahol lehetséges, pótolni a szöveteket, hogy ne keletkezzen maradandó károsodás, illetve heg. Minden jel arra mutat, hogy az ismételt testi erőfeszítés erősíti testünk regenerálódási képességét, aminek következtében a károsodás és a regenerálódás közötti egyensúly a fokozott terhelés ellenére helyreáll, és lassabban keletkeznek maradandó károsodások. Rudi Westendorp
10. Testünket durva anyagi táplálékkal kell fenntartani, ám amikor túl sokat eszünk, akkor maga az egészség fenntartásához szükséges anyag lesz a betegség és fájdalom forrása. Az olyan országokban, ahol kevés az élelem, az éhezés és éhínség okoz rengeteg szenvedést; azon országokban viszont, amelyekben ez bőségesen, számos tápláló változatban áll rendelkezésre, leginkább a túltáplálkozástól és az emésztési problémáktól szenvednek az emberek. Amikor éppen látszólag problémamentes egyensúly áll fenn, azt "egészségnek" nevezzük, ám ostobaság lenne azt hinnünk, hogy a betegségektől teljesen megszabadultunk, vagy valaha is megszabadulhatnunk. Az ilyesfajta test mindenféle nyavalyák táptalaja. Ha nem lennének betegségek, háborúk és éhínségek, akkor sem kerülhetnénk el a halált. A testnek az a természete, hogy felbomlik. Már a fogantatása pillanatától kezdve halálra van ítélve. Tendzin Gjaco