A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni.

Kapcsolódó idézetek

1. A mese játék, csoda, hit és lélek. Mosoly mindenki lelkére. A mese az gyógyír, az befele és kifele is gyógyít.
2. A mese olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyûlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.
3. Ami a felnőttet és a gyereket is leköti, az jó mesekönyv.
4. A mese nem csak gyermekeknek való táplálék. Gotthold Ephraim Lessing
5. A mese az egyetlen hatékony etikai oktatás a kisgyerekek számára, mert abban van jó és rossz, a legkisebb királyfi megküzd a sárkánnyal, vagyis felveszi a harcot a rossz ellen. Van benne élet és halál, igazmondás és hazugság, vagyis minden, ami egy etikai világképhez tartozik. Vekerdy Tamás
6. A mese spirituális felfedező út, és ennélfogva a legéletszerûbb, mivel úgy tárja fel az emberi életet, ahogy lelkünk látja, érzi vagy érleli magában. Vavyan Fable
7. A mese a szimbólum, amely mögött az igazság rejtőzik. G. Hajnóczy Rózsa
8. Az embernek úgy kell a mese, mint az édes álom. Vavyan Fable
9. Mi az első, amit egy gyerek kér, amikor megtanul beszélni? Mesélj! Ezt mondja, mert a mesékből tanuljuk meg, hogy kik vagyunk, és honnan jövünk. A mesék mindenre megtanítanak. És mit tesz az egyház? A legszebb mesét meséli mindegyik közül. Jeffrey Eugenides
10. A mese önmagunk képességeit illetően a határtalan lehetőségek birodalmába vezet el bennünket. Boldizsár Ildikó