A mesék hazudnak. Azt mondják, szerelemtől nem lesz arannyá a vadállat szíve. A szerelmes ember feledékeny, elfelejti, kicsoda - egy időre. A mesék hazudnak. Amikor eljön a hajnal, a hercegnők visszatérnek első szerelmükhöz, a vadállatok pedig önmagukhoz.

Kapcsolódó idézetek

1. A mesék szépek, de senki nem felejt egy nap alatt, senki nem változik meg egy nap alatt, senki nem lesz szerelmes élete végéig egy vadállatba.
2. Az állatok is hazudnak időnként, ha veszélybe kerülnek, ha kérkednek vagy igyekeznek jó benyomást kelteni, ha meg akarják téveszteni a zsákmányukat, ha szeretnének ijesztőnek tûnni, vagy egyszerûen csak udvarolnak. Mint mindenki. Ámosz Oz
3. A tündérmesék, a szerelmes regények és a szappanoperák mind hazudnak. A szerelem nem győz le mindent. Laurell Kaye Hamilton
4. A párkapcsolatok mesékről szólnak, nem az igazságról. Magunkban, egyénekként mindannyiunknak megvannak a saját személyes mítoszaink, a mesék, amelyeket azért mondogatunk magunknak, hogy bizonyítsuk a létjogosultságunkat. Ez általában mindaddig jól mûködik, amíg épeszûek és egyedülállók maradunk. De abban a pillanatban, amint intim kapcsolatot létesítünk egy másik személlyel, automatikusan disszonancia keletkezik az önmagunkról költött mesénk és a másik rólunk költött meséje között.
5. Mind emlékszünk a gyermekkori esti mesékre. A cipő Hamupipőkére illik, a békából királyfi lesz, Csipkerózsika felébred egy csóktól. Egyszer volt, hol nem volt és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Tündérmesék. Amolyan álmok. Csak az a baj, hogy a tündérmesék nem válnak valóra. Azok a mesék, amelyek egy sötét, viharos éjjelen kezdődnek és rettenetesen végződnek, vagyis a rémálmok, azok általában valósággá válnak.
6. Örökké nem lehet szerelmes az ember; legfeljebb hûséges. Gondolja, hogy évekig loboghat szertelen önkívületben a test? Nem, nem. Ami pedig azokat a szeszélyes, heves nőket illeti, akik hosszabb, rövidebb, de vad szenvedélyeket élnek át, azok egyszerûen azt hiszik, hogy az élet is regény. A regényhősök különbözők, a körülmények és a bonyodalmak kiszámíthatatlanok és változók, a végkifejlet nem egyforma. Ez mulattatja, szórakoztatja őket, bevallom, mert a kezdődő, a beteljesült, a múló szerelem érzései mások és mások. Guy de Maupassant
7. Mikor a madárra rájön a fészekrakás, a hím tarka farkat ölt. Ez hazugság, csalás, mert természet adta tollazata szürke s nem tarka. A fa virágba borul. Ez is képmutatás, csalétek, mert a fa lényegét a föld alatti, rút gyökerek alkotják. De legtöbbet az ember hazudik. Sem virága, sem tollazata nincsen, ezért a nyelve a hazugság eszköze. Az úgynevezett szerelem, és ami sallang körülötte van, csupa szemenszedett, undorító hazugság. Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj
8. Vannak szerető emberek. Előbb-utóbb felmerül bennük az igény, hogy akit szeretnek, teljességükben, torzítatlanul lássák. De nem olyan könnyû megmutatkozni. Saját félelmeink észrevétlenül is elvárásokká merevednek bennünk, s nehezünkre esik a másik természetessége. Bár mesék, mondák, vallomások szólnak arról, mennyire epekedünk, hogy megismerhessünk valakit, de ha erre alkalmunk nyílik, legtöbbször meggondolatlan hirtelenséggel ítéljük meg a másik személy jellemvonásait. Végül mindannyian rejtőzködni kezdünk, és szorongatónak érezzük a mindennapi életünket. Jónás Tamás
9. Egyszer talán úgy volt, ahogy a régi mesékben áll, a tavasz: "Fény és szerelem és élet". Aki ebben még hisz, az magának hazudik. Rainer Maria Rilke
10. A szerelem sebezhetővé tesz. Érzékeny dolog. Törékeny. És én elveszek ezekben. Ha szerelmes vagyok valakibe, hajlamos vagyok eltünedezni. Sokkal egyszerûbb néhány hónapig imádattal nézni egymásra, gyûjteni a szép emlékeket, és belsős poénokkal viccelődni, majd elmenekülni abban a másodpercben, amikor a dolgok kezdenek komolyra fordulni, majd megismételni az egész körforgást egy új személlyel. Jennette McCurdy