A migráció természetes a mai világban, hiszen a gazdagok és a szegények között óriási szakadék tátong. Az teszi a letelepült lakosság számára különösen ijesztővé e jelenséget, hogy visszafordíthatatlannak tûnik. Noha a legtöbb menekült előbb vagy utóbb szeretne visszatérni a hazájába.

Kapcsolódó idézetek

1. A migráció a modern kor egyik központi élménye. Az ember kénytelen rendkívüli szomorúságot átélni, amíg rá nem lel egy olyan új helyre, melyet otthonának érez, s ha ez sosem történik meg, akkor mindig a maga mögött hagyott hazája után fog sóvárogni. John Berger
2. A migráció ősrégi jelenség, hagyományos megoldás az olyan hagyományos nehézségekre, mint a háború és az éhínség. Az európai kontinens lakosai mindannyian bevándorlók utódai. Nick Thorpe
3. A globalizáció csatornáin keresztül az egyik fél élete, kultúrája, ízlése érintkezik a másikéval. A hagyományok és az ízek összevegyülnek a globális világban. Az utazások révén az emberek eljutnak egymás országaiba. A migráció mély kötődéseket alakít ki. Az emberek és gondolataik, szokásaik mobilitása immár nem ismer határokat. Úgy tûnik, együtt élni elkerülhetetlen sorsszerûség. De nem mindig megnyugtató.
4. A menekülteknek eszük ágában sem lenne az életüket kockáztatni, ha boldogulnának ott, ahol élnek. A mélyszegénységből kitörni igyekvő migránsok nem szállnának fel a hajókra, ha otthon vagy a szomszédos országokban el tudnák tartani magukat és a gyerekeiket. Senki nem pocsékolná embercsempészekre az élete során megspórolt pénzét, ha legálisan jelentkezhetne letelepedési programokra egy biztonságos országban. Amíg ezeket a problémákat nem oldjuk meg, az emberek továbbra is megpróbálnak majd átkelni a tengeren, és veszélybe sodorják az életüket, hogy méltó körülmények között élhessenek.
5. Mert az élet az valami roppant különös dolog. Az úgy odakötözi az embert a földhöz, egy völgy hajlatához, vagy egy domb oldalához, úgy odakötözi még akkor is, ha nehéz és nyomorúságos élet, hogy az ember lassanként odanő hozzá, gyökeret ereszt belé s lassan otthonának kezdi érezni akkor is, ha idegen. Wass Albert
6. Félelem. Tudom, sok ember fél, az újtól, az ismeretlentől, a migránsok elvadulásától és társadalmi hatásaitól. Elárulok valamit: ők is félnek.
7. Olyan korban, amikor mindenki kapcsolatban áll mindenkivel, amikor a hátrányos helyzetûek tisztában vannak lehetőségeikkel, és amikor könnyû a migráció, nehéz optimistának lenni, és egy békés világban bízni, ha olyan mély szakadék tátong a különböző régiók jóléte és életlehetőségei között, mint amilyet napjaink geopolitikájában tapasztalunk. Martin Rees
8. A menekültek veszélyes utazásra vállalkoznak, hogy Európában biztonságra találjanak, de sokszor csalódás és halál lesz az osztályrészük. De nem helyeznénk az életünket irgalmat nem ismerő embercsempészek kezébe, és legfőképp nem kockáztatnánk az életünket, ha lenne más lehetőségünk. Megismertük a háború borzalmait, elveszítettük az otthonunkat. Az egyetlen vágyunk az, hogy békében éljünk.
9. Az emberekben él a vágy, hogy bejárják a földet. Mászunk, járunk, aztán futunk, mindezt azért, hogy egyre messzebb kerüljünk attól a helytől, ahonnan jöttünk: otthonról. Tapasztalatból tudom, milyen csodálatos érzés, amikor megváltozik a környezetünk, és most azt is tudom, hogy otthon maradni, hagyni másokat elmenni, maga is egy fantasztikus utazás. Mert amikor elengedünk valamit, helyet teremtünk valami egészen másnak (...), valaminek, amit nem vártunk (...), valaminek, amitől az otthonunk váratlan kalandnak tûnik, utazásnak, ahol minden sarkon új kincsek várnak, ahol a világ a teljes bonyolultságában eljön a lakásunkba, mert a végén az erő nem csak azokkal van, akik elmennek, de benne van abban is, amit maguk után hagynak.
10. Megváltoztam. Elmentem három... négy évre. És most, hogy visszajöttem, másmilyen vagyok, mint mikor elmentem. És mindenütt ez a tragédia. Aki más emberként jött haza, annak ismét be kell illeszkednie. Ha az ember elmegy, és másként él, közben óhatatlanul ő maga is megváltozik! Agatha Christie