A mindennapi életben a meggondolatlan szavak okozzák a legtöbb, néha jóvátehetetlen bajt. Általában mennél nagyobb pusztítást okozhat egy fegyverfajta, annál kevesebben érnek közelébe, még kevesebben értenek kezeléséhez, és ennél is sokkal kevesebben dönthetnek alkalmazásáról. Valóban groteszk, hogy ezzel szemben a legveszedelmesebb fegyverrel (minimális korlátoktól eltekintve) mindenki szabadon, kénye-kedve szerint élhet. A tényeken nem változtat, hogy ezt a helyzetet demokráciának is nevezik.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden bajunk, minden bánatunk oka csak a demokrácia, bizony, a demokrácia, drágám, a többség uralma! Mert, jól figyelj, ha a hatalom egy embernek a kezében van, ez tudja magáról, hogy egy ember, és hogy sok embert kell kielégítenie; de amikor sokak kormányoznak, csak arra gondolnak, hogy önmagukat elégítsék ki, s így keletkezik a leggyûlöletesebb s legostobább kényuralom: a szabadság álruhájába bújtatott zsarnokság. Luigi Pirandello
2. A szó: a tudás hordozója, de egyúttal a legveszedelmesebb gyilkos fegyver. Szavak fogadtatják el egyébként békés hajlamú milliókkal, hogy más társadalmakat vagy saját társadalmuk egy rétegét elpusztítandó ellenségnek tekintsék.
3. A szavak fegyverek; ugyanúgy használhatók jóra vagy gonoszra, ahogy bármely más eszköz. Mindannyian ismerünk olyan klisévé vált kifejezéseket, mint "terrorista" vs. "szabadságharcos," stb. Egy ateista lehet "hitetlen," egy hívő pedig "babonás." Egy meggyőződéses embert hívhatnak "szélsőségesnek," egy mérsékeltet "gyávának." Egy szabad lelket nevezhetnek szabadosnak vagy hedonistának, egy óvatos introvertáltat nehézkes prûdnek. A szavak egyben az ítélkezés - elsődlegesen az erkölcsi ítélkezés - fegyverei is. Stefan Molyneux
4. A szabadság nagyszerû elnevezés, ezért szeretnek élni vele. Azt gondolod, hogy ha a börtönt igazi szabadságnak nevezed, akkor az emberek rohanni fognak a fegyházba, és a legrosszabb a dologban az, hogy tökéletesen igazad van. A szó a legtöbb ember szemében fontosabb, mint maga a dolog. Azt az embert követik, aki legsûrûbben és legharsányabb hangon ismétli meg a szót. Aldous Huxley
5. Ahhoz a pusztításhoz képest, amit az ember a saját környezetében folyamatosan véghezvisz, a konkrét gyilkosság elenyésző súllyal esik a latba. Mind számszakilag, mind jelentőségét tekintve is. Figyelmetlenség, harag, önzés; egy mozdulat, egy legyintés; egy értetlen tekintet. Közömbösség. Folyamatos háború, békeidőben. Mindennek nagyon kicsi százaléka az, ami a kézzel fogható gonosz. Babiczky Tibor
6. Az ember ma nem csak azzal a lehetőséggel rendelkezik, hogy a múlthoz hasonlóan elpusztítson más embereket. Az ember elpusztíthatja, megsemmisítheti az egész emberiséget. Ez a probléma még sohasem vetődött fel így, legfeljebb költők, próféták és látnokok felhevült fantáziájában. Ma ez - valóság. Az ember előtt új, szörnyû szakadék tátong. Az ember történelme olyan dimenziókat vesz fel, amelyekkel eddig nem rendelkezett. Ennek következtében az emberek, szervezeteik és az államok közötti kapcsolatok egész problematikája is új dimenziókat ölt. A háború olyasvalamivé válik, ami minden eddigitől különbözik. Mindenki öngyilkosságának lehetőségévé lesz, az összes emberi lényeké és az egész civilizációé. A béke pedig, amelyre mindig mint valami "jó"-ra gondoltunk, olyasvalamivé lesz, ami más is, több is: szükségszerûség, ha az ember nem akarja önmagát megsemmisíteni.
7. Demokrácia. Ahol boldog-boldogtalan szavazhat arról, ki irányítson, pedig a legtöbbek döntésében nincs helye az észérveknek. Nem is lehet, hiszen nem is látják át a folyamatokat. Aztán az emberek mindig rájönnek, hogy nem egy új messiás került hatalomra, hanem csak egy hozzájuk hasonló ember, aki, ha kell, hazudik, ha kell, manipulál, lop, csal, piszkos üzelmekbe keveredik. És gyakorta a legrosszabb embertípus áll politikusnak, illetve a legrosszabb embertípusból válik sikeres politikus. Brandon Hackett
8. Van mindenféle szó. Szúró, sebző szavak, és simogató, gyógyító szavak is. (...) Hát ha a bajt szó okozta, akkor miért ne szerezhetne békét ugyancsak egy szó, egy másik? Csakhogy (...) nem találja azt a szót. Ha tudja is, hogy van ilyen, ugyan hol keresse? Még talán fûszál és bogár sincs annyi a világon, mint amennyi szó van. És ezek a szavak még színjátszóak is, mást jelentenek, aszerint, hogy ki mondja őket, kinek, mikor, miért. (...) Néha a saját kimondott szava köti gúzsba az embert. A szó uralkodik a gazdáján, ahelyett, hogy az ember uralkodna a szaván.
9. Mindig megdöbbenek azon, hogy az emberek mennyire magától értetődőnek tartják a békét. Én mindennap hálát adok érte. Nem mindenkinek jut béke. Férfiak, nők és gyerekek milliói élnek háborúban, számukra a valóság az erőszakról, elpusztított otthonokról és ártatlanul kioltott életekről szól. Ha pedig biztonságban akarnak élni, egyetlen választásuk marad: elhagyni az otthonukat, és a menekültlétet "választani". Nem mintha ez valódi választás lenne. Malála Júszafzai
10. Hogy is van az a mondás? Bottal és kővel árthatsz nekem, de a szavak leperegnek rólam. Bárki is találta ki, fogalma sincs arról, mekkora ereje van a szavaknak. Mélyebbre vághatnak, mint bármely kés, nagyobbat üthetnek, mint bárki ökle, olyan részeidet érinthetik, amelyet fizikai erővel soha nem érhetnek el és vannak olyan sebeket ejtő szavak, amelyek soha nem gyógyulnak be, mert akárhányszor a fejedhez vágják, megbélyegeznek vele, és a seb újból felfakad. Olyan, akár egy korbács, minden egyes alkalommal megsebez, amíg úgy nem érzed, hogy a csontodról is lehántja a húst, de a világ nem lát rajtad sérüléseket, ezért azt hiszik, semmi bajod, miközben belül minden egyes alkalommal meghalsz. Laurell Kaye Hamilton