A modern ember átalakult árucikké; életerejét úgy éli át, mint befektetést, amelyet pozíciója és a személyiségpiac helyzete lehetővé tesz. Elidegenedett önmagától, embertársaitól és a természettől. Fő célja, hogy haszonnal cserélje el szakértelmét, tudását és önmagát, "személyiségkészletét" másokkal, akik ugyanúgy a becsületes és hasznot hajtó csereüzletre törekszenek. Az életnek csak egy a célja: előbbre jutni, egy az elve: tisztességes csereüzlet, és egy az öröme: a fogyasztás.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember árucikké vált, önmagát adja el mindennap, és az értékcsökkenést nem tolerálja a fogyasztói társadalom. Mindenki pótolható, nincsenek kizárólagos prioritások. Tari Annamária
2. Az emberi lények csak úgy élhetnek értékes és harmonikus életet, ha képesek - az emberi természet korlátain belül - megszabadulni attól, hogy folyton az anyagi természetû vágyaik kielégítésére törekedjenek. Az igazi cél a társadalom szellemi értékeinek gyarapítása. Albert Einstein
3. A személyes boldogságra való törekvés modern kori életünk egyik legfőbb parancsolata lett, és kiszorította a "teljes élet" minden egyéb definícióját. Még a mások javára végzett jó cselekedeteket is személyes boldogságunk szolgálatába kell állítanunk. Az önzetlenség tehát önmagában már nem érték, eszköz csupán, amely a saját "jólétünket" szolgálja. Anna Lembke
4. Az ember feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét. És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent, az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy sohasem élt igazán.
5. Minden mozgásban van, minden gyorsabb, személytelenebb lett, s ezzel együtt az emberi kapcsolatok is kiüresedtek. Még a reklámokból is az zúdul ránk, hogy ha valami nem jó, akkor cseréld le újabbra, fiatalabbra, szebbre. Minden pótolható lett jobbal, szebbel, modernebbel, a tárgyak, és velük együtt az emberek is.
6. Az ember, amíg él, egyre csak azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is gondol, hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd, és mindent átalakítanak, az egész életét átalakítják, és átköltöztetik a maguk új látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte feleslegessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett. Wass Albert
7. A modern társadalomban az emberek többsége az élet kellékeinek a megszerzésére fordítja minden energiáját. Élni már nem marad ideje. Popper Péter
8. Az ember boldogsága ma abból áll, hogy "szórakozik". Szórakozása a kielégülés, amit abban talál, hogy elfogyaszt és "betermel" árut, látványt, ételt, italt, cigarettát, embereket, előadásokat, könyveket, filmeket, mindent elfogyaszt, bekebelez. Az egész világ egyetlen nagy tárgya étvágyunknak: egy nagy alma, egy nagy üveg, egy nagy mell; mi vagyunk az örök csecsszopók, az örök várományosok, a reményteljesek - és az örök csalódottak. Egyebet sem tudunk, mint venni és kapni, cserélni és fogyasztani; minden, az anyagi és szellemi tárgyak egyaránt, adásvétel és fogyasztás tárgyává lettek. Erich Fromm
9. Én egyszerûen csak arra vágyom, hogy a lehető legteljesebben éljem az életemet. Úgy gondolom, hogy mind a munkánkban, mind a szabadidőnkben e szerint kell élnünk. És napjainkban ez azt jelenti, hogy távol kell tartanunk magunkat azoktól a termékektől, amiknek a célja végső soron az, hogy helyettesítsenek minket. Wendell Berry
10. Egyszerû értékcsere. Lemondasz valamiről, és kapsz helyette valami mást. Vagy megdolgozol valamiért. Az ember megfizet mindenért, aminek hasznát veszi, vagy ami örömöt szerez neki. Sokszor volt már jó dolgom az életben, de mindig megfizettem érte. Megfizettem azzal, hogy kitanultam, hogy tapasztalatokat szereztem, hogy kockáztattam, olykor pénzt is adtam érte. Csak az élvezi az életét, aki megkapja a pénze ellenértékét, s tudja, hogy mikor kapta meg. Az ember mindig megkaphatja a pénz ellenértékét. A világ olyan üzlet, ahol jól lehet vásárolni. Ernest Hemingway