A modern társadalomban az emberek többsége az élet kellékeinek a megszerzésére fordítja minden energiáját. Élni már nem marad ideje.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élethez sok minden kell: kaja, lakás, fûtés, világítás, kocsi, na de aztán még jobb kocsi kell, még nagyobb lakás, még szebb villa kell, még drágább és márkásabb ruha kell, és lassan az ember azt látja (...), hogy az élet energiáit lekötik az élet kellékeinek a megszerzésére összpontosított energiák. Müller Péter
2. Az embereknek egyre kevesebb az idejük, habár mind azon igyekszik, hogy minél több időt spóroljon. De látjátok, épp ez az idő, amit megspóroltak, veszett el az embereknek. Michael Ende
3. Szeretem, amikor lehet időt szakítani a szépre, mert amúgy olyan rohanásban élünk, hogy igazából senkinek nincs már szabadideje, és mindig mindenkinek utol kell érnie magát valamiben. Így nem marad idő a lényegre.
4. A legtöbb ember annyi mindent mûvel az életében, hogy nem jut ideje önmagát mûvelni.
5. A legtöbb ember olyannyira a szenvedélyek rabja, a vágyak oly nagy teret töltenek be életében, hogy minden erőfeszítése hiábavalónak tûnik.
6. Vannak olyanok, akik nem a meglevő életüket élik, hanem minden erejükkel egy másik, leendő életre készülődnek; ezzel fecsérlődik el az az idő is, amit a magukénak mondhatnának.
7. A modern ember átalakult árucikké; életerejét úgy éli át, mint befektetést, amelyet pozíciója és a személyiségpiac helyzete lehetővé tesz. Elidegenedett önmagától, embertársaitól és a természettől. Fő célja, hogy haszonnal cserélje el szakértelmét, tudását és önmagát, "személyiségkészletét" másokkal, akik ugyanúgy a becsületes és hasznot hajtó csereüzletre törekszenek. Az életnek csak egy a célja: előbbre jutni, egy az elve: tisztességes csereüzlet, és egy az öröme: a fogyasztás. Erich Fromm
8. Az emberek többnyire habzsolni akarják az életet. Mind többet és többet akarnak maguknak. Ilyen hozzáállás mellett az élet nem ajándék, inkább zsákmány, amit másoktól rabolsz el. Deepak Chopra
9. Nem éljük meg a pillanatokat, hanem mindent azonnal akarunk, rohanunk, közben pedig az élet elszalad mellettünk. Nagyszerû profittermelő gépezetek vagyunk a pénz mátrixában. Für Anikó
10. Gyûjtenek, sokkal többet, mint amennyire szükségük van, mind csak gyûjtenek, gyûjtenek, s már nem is tudják, hogy miért. Mint az emberek, éppen. (...) Én ha valamit dolgozom, azért csinálom, hogy éljek. De ezek azért élnek, hogy örökösen dolgozhassanak valamit, aminek már nincsen is értelme. És a végén nem is élnek, csak dolgoznak, dolgoznak. Amíg meghalnak, addig. Mint az emberek, akik a falvakban élnek, meg a városokban, és egész életükben csak dolgoznak, hordják össze maguk köré a sok mindent, és nincs is idejük ahhoz, hogy örvendeni tudjanak az életnek. Wass Albert