Ugrás a tartalomra
A mosolya, tán a mosolya a megejtő. Amikor gyöngédre szelídül a vastag szája, ami netán nem is vastag, hanem egyszerûen érzéki száj. Átváltozó száj. Ahogy mosolyog, meglágyulnak a duzzadt ajkai, meg is nyílnak, előcsillognak közülük a keskeny, kékesfehér, sûrûn egymás mellé nőtt nedves fogai.
Kapcsolódó idézetek
-
Felém fordította az arcát. Mosolygott, a szája keskeny résre nyílt, megcsillant a fogsora, rám függesztette kerekre nyílt szemét. (...) Sosem fogom elfelejteni, hogyan hajolt aztán felém, hogyan lett kifejezővé az arca, hogyan lepte el a lágyság, a gyöngédség és a felfénylő csend, mintha kivirágzott volna - sosem felejtem el, hogyan csillant felém az ajka, hogyan közeledett a szeme az enyémhez, hogyan nézett rám kérdőn, komolyan, tágra nyíltan és csillogón, és hogyan hunyta le aztán a szempilláit, mintha megadná magát.
Erich Maria Remarque
-
A mosoly közelebb hozza egymáshoz az embereket, beszélgetést kezdeményez, és viszonzásra késztet. A mosoly kedvességet tükröz. Az őszinte mosoly kifejezi, hogy "szívesen látlak, és minden rendben van". Milyen erőteljes üzenet ez a sokszor megosztott világban!
-
A mosoly bámulatos hatalommal bír, amit nem lehet eleget hangsúlyozni. Egyetlen elragadó mosoly többet ér bármilyen fondorlatnál. Mágnesként vonzza a tekintetet.
Meg Cabot
-
Még ma is, amikor látom, hogy igazi mosolyra derül az arca, megmelegszik a szívem, mert tudom, hogy nem olyan, mint más. Azért mosolyog így, mert vele vagyok. Miattam.
Sophie Kinsella
-
Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt sugtad:
"Édesem, szeretlek!"
Ady Endre
-
Ahány ajkat eddig ismertél, mindnek csak test-íze volt. Az ő ajkának íze: kettőtök összeolvadt élete, szép jövőd és a világ békéje. Az ő ajka: szerelem. A lába: szerelem. A gyönyör, amelyet tőle kapsz, komoly és hosszantartó. És a szíved fogadja magába.
Paul Géraldy
-
Úgy érzem, a mosoly teszi, amit egy arc szépségének neveznek; ha a mosoly hozzáad valamit az arc bájához, akkor az arc gyönyörû, ha nem változtatja meg közben, akkor mindennapi, ha elrontja, csúnya.
Lev Tolsztoj
-
Szelíd szemed, mint a galambpár, dús fürtjeid szökellő kecskenyáj; fogacskáid mint hófehér juhok, mik a folyóról jöttek úsztatásról; mind ikret ellett, nincs közöttük meddő. Karmazsin szalag az ajkad, s a beszéded méznél édesebb.
Sólem Áléchem
-
Hiába vágatja le valaki a haját, vagy hízik meg. Vannak dolgok, amiket nem tud elrejteni. Például az ajkait vagy a mozgását. Meg ahogy beszél.
Harlan Coben
-
Lenyûgöz, milyen játszi könnyedséggel mutatja ki az érzéseit. Ha szomorú, sír, ha vidám, nevet, és semminek nem örül jobban, mint hogyha meglepik egy kedves gesztussal. Ilyenkor gyermeki ártatlansággal reagál, és bár a meglepetés váratlan jellege később elmarad, ő még évek múlva is képes ugyanúgy örülni. Előfordul, hogy amikor látom álmodozni, és megkérdezem, mire gondol, ő tündérien elmesél valamit, amit én már rég elfelejtettem. Be kell vallanom, ezt mindig is nagyon szerettem benne. Miközben ő nagyon is lágyszívû, bizonyos dolgokban sokkal keményebb, mint én.
Nicholas Sparks