Ugrás a tartalomra
A múlt gonosz kétéltû. Érzékeink számára egyszer s mindenkorra elveszett és holt, jelenléte és elpusztíthatatlansága azonban szívósan kitart az emlékezetünkben.
Kapcsolódó idézetek
-
A múlt azonban olyan valami, ami nemigen hagyja elfelejteni magát. Ott ólálkodik körülöttünk, türelmesen várakozik, s csak az alkalmat lesi, hogy egy óvatlan pillanatban megszorongassa a nyakunkat.
Leslie L. Lawrence
-
Az emlékek elhalványultak az idő múlásával, a múlt azonban mindig élni fog - a hibák, amelyeket elkövettünk, a tévedések szolgáltatják az alapot a jelen szenvedéseihez.
-
A múlt csak többé-kevésbé megbízhatatlan emlékképeinkben él, a jövőt tekintve csupán bizonytalan következtetéseket tehetünk, a jelen pedig a kettő határán örökké változó, elillanó pillanat.
Ponori Thewrewk Aurél
-
A múlt nem egyéb, mint az emlékeink kompozíciója, és természetesen mindig a kellemes emlékeinkhez ragaszkodunk. A negatívakat kiszûrjük.
-
A távoli múlt eseményei elhomályosulnak és eltûnnek. A múltban átélt öröm az marad, ami: múltbéli öröm, amelyet elnyel a feledés sötétje, s ezáltal örökre elvész. Ám minél élénkebben él bennünk az emlék, annál több élvezetet nyújt a jelenben is.
-
Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
Stephen King
-
A múlt - a közhiedelemmel ellentétben - egyszerû: az emlékeket szûrjük, alakítjuk, történetté változtatjuk. A történetek meg épp olyanok, amilyennek csináljuk őket; mondatok: itt írom, kihúzok, hozzáírok, úgy, ahogy én akarom. A részletek eltûnnek, kihullanak vagy lesüllyednek az emlékezetbe, jobb esetben betokosodnak és néha-néha feltörnek váratlan zavart okozva; rosszabb esetben dolgozik és megváltoztatják a lélek kötéseit, szorongássá alakítva a jövőtől való aggódás kapcsolásait.
Braun Róbert
-
A múlt azért létezik, hogy emlékeztesse a jelent, lehet ez máshogy is. A múlt a jövőért marad fent.
-
A múlt eseményei az emlékeinkben továbbélnek. Némelyikük olyan fájdalmas, hogy nem akarjuk újra átélni őket. Az emlékeinkre viszont ajándékként is tekinthetünk. Olyasmi, melyet felbonthatunk újra és újra, hogy felidézzük a boldog pillanatainkat. És olykor, az adott pillanatban emlékké alakulhat egy esemény, mert olyan igaz, oly tiszta és jelentős, hogy örökké az emlékezetedbe szeretnéd zárni.
-
A múlt mindig szép. A jelen mindig sivár. A jövő mindig titokzatos.
Benyák Zoltán