Ugrás a tartalomra
A múlt kígyóként tekeredhet rá a jelenre, és olykor mérget fecskendezve belé, könyörtelenül megmarja.
Kapcsolódó idézetek
-
A múlt kísért, a jelen összezavar, a jövő halálra rémít.
-
Ha csakugyan van idő, és mindenütt, mindenben jelen van, ha megfoghatatlan is, akkor minden valószínûség szerint kaméleon-szerû. A múlt tanít. A jövő éltet. A jelen pedig, mint valamiféle lassan ható méreg: öl.
Tar Károly
-
A múlt a halál része, és a halál féltékenyen őrzi javait.
-
A múlt néha olyan, mint egy fekete lyuk. Ha túl közel mész hozzá, beszippant.
-
A múlt néha olyan, mint egy súlyos bilincs.
-
Megpróbálhatjuk elrejteni a múltat, de úgyis visszajön, még durvábban, mint korábban. Rettenetesen.
-
Az emlékezet - a szerencsétlenek átka - a múltnak még a köveit is megeleveníti, és a hajdan felhörpintett méregbe is önt egy-egy csepp mézet.
Makszim Gorkij
-
Nem élhetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. Mert ott van a múlt, és ez a múlt megmérgez mindenkit.
-
A múlt szereplői, mint réges-rég földbe szúrt fejfák, a jelenbe nyújtózkodnak, kikerülhetetlenül.
Szendi Nóra
-
A múlt is bizonytalanná vált, és azóta is cseppfolyós, villódzó, néha szemrehányóan, néha szivárványosan remegő minden.
Galgóczi Erzsébet