A nagy vezetők - beleértve Churchillt, Gandhit, Lincolnt és Jeffersont is - mindig gondoskodtak azokról az "erkölcsi elvekről", amelyek fennkölt öltözékbe burkolták a nyers érdekeket. Ilyen öltözék a "szabadság", az "egyenlőség", "az ember alkotta törvények felett álló törvény" stb.

Kapcsolódó idézetek

1. Az eredetiség nem rögzült jellemvonás, hanem szabad választás. Lincoln nem eredeti személyiségnek született. A vitatható dolgok felvállalása nem volt beprogramozva a DNS-ébe, tudatosan és szándékosan cselekedett így. W. E. B Du Bois, a nagy gondolkodó írta róla: "Egy volt közülünk, és mégis Abraham Lincoln lett belőle." Adam Grant
2. Kereszténység, forradalom, a rabszolgaság megszüntetése, egyenlő jogok, filantrópia, felebaráti szeretet, igazságosság, igazság: mindezen nagy szavaknak csak a harcban, lobogóként van értelmük: nem pedig valóságként, hanem valami egészen más (néha ellentétes!) dolog díszjelszavaiként! Friedrich Nietzsche
3. A nagy tetteket mindig nagy szavak előzték meg.
4. Az igazán nagy emberek mindenekfelett előzékenyek, figyelmesek és nagylelkûek. Nem csak bizonyos emberekkel, bizonyos helyzetekben, hanem mindenkivel és mindig. Thomas John Watson
5. Szenvedély! Részegség! Õrület! Oly nyugodtan, oly részvétlenül álltok e dolgok előtt, ti, erkölcsösek! Szidjátok a részeget, megvetitek az esztelent, elhaladtok mellette, és hálát adtok az Istennek, mint a farizeus, hogy nem teremtett benneteket olyannak, amilyen ezek közül egy. Nemegyszer voltam részeg, szenvedélyeim sohasem estek messze az őrültségtől, és egyiket se bánom, mert a magam mértékén megtanultam, hogy mindig és szükségképpen részegnek és őrültnek kell mondani minden rendkívüli embert, aki valami nagyot, valami lehetetlennek látszót csinált. De a mindennapi életben is tûrhetetlen hallani, hogy minden, csak félig is szabad, nemes, váratlan tett esetén rögtön kész az ítélet: ez az ember részeg, ez az ember bolond. Szégyelljétek magatokat, ti józanok! Szégyelljétek magatokat, ti bölcsek! Johann Wolfgang von Goethe
6. A hatalom és az érdekek gyakran felülkerekednek az értékeken. Alexander Stubb
7. Jó a gazdag, jó a bölcs, De még jobb a jó erkölcs. Bezerédj Amália
8. A jó vezetők mindenekelőtt nyitottak. Felfelé, lefelé, és körbe járnak szervezeteikben, hogy elérjék az embereket. Nem ragadnak le a kiépített csatornáknál. Informálisak és őszinték másokkal. Szinte fanatikusan hisznek abban, hogy elérhetőnek kell lenniük.
9. Az embereket cselekvéseikben szükségleteik kielégítésére való igyekvésük vezeti. Azért dolgozunk, nyitunk üzletet, folytatunk ügyvédi vagy orvosi praxist, írunk színdarabot, udvarolunk (...), hogy életszükségleteinket, gazdasági, érzelmi (...) és intellektuális szükségleteinket kielégíthessük. Senkinek sem jutna eszébe ennek az ellenkezőjét állítani. És mégis, mikor az iskolában az embereket a történelem távlatába állítják, tőlünk, természetünktől egészen idegen vonásokkal ruházzák fel őket. Hallunk csodálatos emberekről, akiknek egyes embertársaik iránt való jó- vagy rosszindulatából, szeretetéből vagy gyûlöletéből népek viselnek véres háborúkat. Mások meg nagyszerû önzetlenséggel, mint például 1848-ban a magyar nemes urak, kiváltságokról mondanak le. Megint mások erős vallásos érzése népeket hódít meg egy új hitnek, mint például István király esetében. Ebben a történelemben a hazafias felbuzdulás, a nemzeti közszellem, az ismeretlen eredetû és páratlan hatásokra képes "korszellemek", az önzetlenség, a jogérzet, a hajlandóság, az ösztön, ezek a részben nehezen megfogható, részben mindennapi életünkben döntő jelentőséggel nem bíró jelenségek és tulajdonságok játsszák a főszerepet. Pedig bizonyos, hogy az emberi természet alapjában nem változott meg a történelem folyamán.
10. Néha az igazságtalan bánásmód megedzi és határozottabbá teszi a jellemet. A rabszolgaság rettenetes dolog volt, de amikor a feketék Amerikában végre felszabadultak az elnyomó rendszer alól, erősebbek voltak, mint valaha. Tudták, milyen az, amikor rabszolgatartók nyomorítják meg a lelkeket. Nem engedhették, hogy ez valaha is megismétlődjön. Michael Jackson